Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

VI Tartalommutató. Lap alap van a nyugdíj fizetésére kötelezve, az ilyen nyugdíj egyesületnek, nyugdíjintézetnek, vagy nyugdíjalapnak a kötelezettségéért az 1926 : XVI. tc. 12. §-a, s az ennek alapján kifejlődött bírói gyakorlat értelmében a munkaadó is egyetemlegesen felel. — II. Ha azonban a munkaadó hozzájárulásával maga az alkalmazott más, nem a munkaadó vállalat keretében működő s annak anyagi hozzájárulásában sem részesülő nyugdíj egyesülettel, nyugdíjintézettel, vagy nyugdíjalappal szerződik nyugdíjban részesítése iránt, az ilyen szerződésből a munkaadóra nyugdíjfizetési kötelezettség nem háramlik, hacsak a nyugdíj szolgáltatására kötelezettséget vállaló jogi személynek a szolgáltatásáért a felelősséget külön el nem vállalja. — III. S ha a munkaadó az alkalmazottat terhelő nyugdíjjárulékoknak egészben vagy részben az alkalmazott helyett való fizetése tekintetében vállal is kötelezettséget, ennek alapján az elvállalt kötelezettségen túlmenő szolgáltatással nem tartozik, s ezen az alapon a munkaadónak a nyugdíjfizetési kötelezettsége még abban az esetben sem állapítható meg, ha a nyugdíj szolgáltatására kötelezett jogi személy a nyugdíjfizetési kötelezettségének eleget nem tenne, vagy annak eleget tenni nem is tudna 17 169. I. A nyugdíjfizetési kötelezettség elvállalása nincsen különös alakszerűséghez kötve. — II. A nyugdíj a szolgálati jogviszony megszűnte időpontjától jár, kivéve, ha az arra jogosított a követelés érvényesítésével indokolatlanul késedelmeskedett 130 48. A nyugdíjjogosultságról szóló értesítés kézbesítésének kikötése az értesítés írásbeliségének kikötését jelenti 38 115. Nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót, ellenkező kikötés hiányában, arra kötelezné, hogy a szolgálati viszonyt csak azért tartsa fenn, hogy az alkalmazott a nyugdíjra jogosító szolgálati időt kitölthesse. Az alkalmazottnak ehhez fűződő érdeke tehát elvileg nem zárta el a munkaadót attól, hogy a szolgálati viszonyt felmondás útján megszüntethesse. E jog csak akkor nem volt volna jogszerűen gyakorolható, ha a munkaadó az alkalmazottat közvetlenül a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt méltánylást érdemlő komoly ok és ahhoz fűződő jogos érdeke nélkül bocsátotta volna el a szolgálatból, mert ebben az esetben a felmondás jogával való élés a joggal való visszaéléssel volna azonos hatályú .. 87 83. A megállapodás, amellyel a munkavállaló és munkaadó jogellenesen elvonták az özvegytől azt az alapot, amely ellátására szolgálni lett volna hivatott, a jó erkölcsökbe ütközik s az özvegyre kihatásában semmis 62 137. Érvényes az oly kikötés, amely szerint az alkalmazott a nyugdíjkötvényen alapuló minden jogát elveszti, ha ugyanazzal a biztosítási ággal foglalkozó vállalathoz átlép 105 151. A nyugdíj összegének a leszállítására, hacsak a fizetés gazdaságilag lehetetlenné nem vált és a kötelezett anyagi romlását előidézni nem alkalmas, nincs törvényes alap 113 192. A részvénytársasági igazgatóság a tisztviselő felvételére és ezzel fizetése és nyugdíjjogosultsága feltételeinek megállapítására vonatkozó jogát csak a nyugdíjszabályzat korlátain belül gyakorolhatja 146 197. Az 1926 : XVI. tc. 3. §-a 3. bekezdése alkalmazhatóságá-