Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

42 Hiteljogi Döntvénytár. II. Az alperes fia nemcsak azt mondta, hogy a felperestől vásárolt árut a vevő az alperes üzletében olcsóbban kapta volna meg, hanem a vevőt a felperes szállította áru visszaküldésére is felhívta, ami pedig nyilvánvalóan tisztességtelen versenycselekmény. Az, hogy az alperes K. nevű alkalmazottja az alperes üzletében kiválasztott áru iránt folyó alkú során az arra hivatkozó vevőnek, hogy felperesnél az árut olcsóbban kapná, azt mondta, hogy vigyázzon, nehogy a felperesnél becsapják, ily vonatkozásban okszerűen nem tekinthető jelentőség nélkül való puszta szólásmondásnak, hanem csak a felperesnél való vásárlástól a felperesi üzlet megbízhatatlanságának híresztelésével való lebeszélésnek. Ez az eljárás annak ellenére is a Tvt. 13. §-ába ütköző, hogy a vevőre e lebeszélés nem tette meg a várt hatást és az áruszükségletét a felperesnél fedezte, mert a kétségtelenül hírnévrontó nyilatkozatnak sérelmesként minősítése nem függ attól, hogy az a célzott eredményre is vezessen. III. A Tvt. 35. §-ában felsorolt esetekben az elégtételhez való igény keletkezésének nem előfeltétele ugyan valóságos kár igazolása és elegendő az, hogy a sérelmesnek megállapított magatartás általában kár okozására alkalmas legyen. De az elégtétel a Tvt. 35. §-a értelmében csak azzal szemben ítélhető meg, aki az ott felsorolt sérelmes cselekményeket szándékosan követte el, márpedig adott esetben a per anyaga mi alapot sem nyújt annak megállapítására, hogy az alperes üzlettulajdonost az alkalmazottja és családtagja sérelmes versenycselekménye tekintetében szándékosság terheli. = Ad II. v. ö. Hj. Dt. 25., 152. — Ad III. v. ö. Hj. Dt, 25., 202. 54. Az igazgatósági tagok díjazásának a közgyűlés hatáskörébe tartozására vonatkozó jogszabály a részvényesek és részvénytársasági hitelezők összességének köztekintetből való védelmét szolgálja. (Kúria 1933. jan. 13. P. IV. 1788/1931. sz.) Indokok : Az alperesi részvénytársaság 1930. évi február hó 24-i rendes közgyűlésén megállapított 1929. évi eredményszámla «Tartozik» oldalán «Fizetések és nyugdíjak* címen 39,308 pengő szerepel. Ebben benne van az a 4800 pengő is, melyet az igazgatóság elnöke részére az 1929. évre fizetésként az igazgatóság adott. Az igazgatóságnak ez a díjazási határozata azonban érvénytelen, mert az állandó joggyakorlat szerint a K. T. 179. § első bekezdés 1. pontjának a K. T. 182. §-ával való egybevetésebői is az következik, hogy az igazgatóságnak nincs joga ahhoz,