Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 33 ügyminiszteri II. rendelet 1. §-ának c) pontja szerint az állami egyedárusági vállalatok egyáltalában nem j egyeztethetők be a kereskedelmi cégjegyzékbe. Az 1884 : XVII. tc. 183. §-ának d) pontja pedig akként rendelkezik, hogy nem esnek az ipartörvény rendelkezései alá az állami egyedáruság és ezzel összekötött vállalatok, kivéve a III. fejezet D) pontjában felsorolt, (a gyári munkásokra vonatkozó) ezen vállalatokra is kötelező' rendelkezéseket. A dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok szerint a dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosa, ki a dohánygyártmányokat az e tekintetben fennálló szabályrendeletek értelmében eladni tartozik és mindenben, ami ezen üzlet előnyös folytatására befolyással bír, készséggel közreműködni és e tekintetben a jövedéki ügyek vezetésére hivatott pénzügyi hatóságok utasításainak pontosan megfelelni köteles. A nagyárus fogalmát e szabályok akként határozzák meg, hogy nagyárus az, aki a gyártmányokat vagy közvetlenül a dohányáruraktárakból, vagy fő- vagy alárustól kapja és azokat a hozzá utalt kisárusoknak kiszolgáltatja. Szabály, hogy minden dohányeladási helyiség kívül : «M. kir. dohány nagy- (különlegességi, kis-) áruda» megjelöléssel ellátott címtábla kifüggesztése által felismerhetővé teendő, hogy a dohányárus a reáruházott eladási üzletet személyesen köteles vezetni és hogy a megüresedett dohánynagyáruda kezelése rendszerint versenytárgyalás útján biztosítandó. A felsorolt rendelkezésekből következik, hogy habár a dohánynagyáruda engedélyese a pénzügyi hatóság által reáruházott üzlet vitelénél harmadik személyekkel közvetlenül lép jogviszonyba, a pénzügyi hatósághoz való viszonyában, mint az üzlet kezelésével megbízott jár el a fennálló szabályrendeletek és a pénzügyi hatóságok utasításai alapján. Ehhez képest nem fér kétség ahhoz, hogy a dohánynagyáruda üzeme is mint az állami egyedárusággal összekötött vállalat, amelyre az ipartörvény rendelkezései sem irányadók, azoknak az állami egyedárusági vállalatoknak fogalmi körébe esik, amelyekre a fennebb megjelölt miniszteri rendelet megállapítja, hogy azok a kereskedelmi cégjegyzékbe egyáltalán be nem jegyezhetők. = A gyakorlattal ellenkező határozat. A Bp. T.-nak már 620/1878. sz. (Dt. r. f. 28., 259. o.) döntése szerint a dohánytőzsde birtokosa cégét bejegyeztetni tartozik és ugyanígy 1932. dec. 23-i P. VI. 13,022/1932. sz. végzése szerint a dohánynagyárus. A K.-nak 1890. jún. 27-i 661/1890. sz. (Grill. IV. 353. e.) határozata szerint pedig a dohánynagytőzsde-tulajdonosok «mint kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozók, más kereskedőkkel egy tekintet alá esnek». Hiteljogi Döntvénytár. XXVI. 3