Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. 29 ejtett elszámolás a másikat olyan mértékben terheli, hogy ez a maga kifogásait a számadás ellen fel nem hozhatja. Ezek alatt a «tények» alatt ugyanis csak az építkezés közben, az építkezéssel kapcsolatban felmerült «tények» érthetők, amit egyébként kellőleg megvilágít a szerződési pont egész tartalma, amikor az egyik társ «tényeiért» és «mulasztásaiért» állapítja meg a társak egyetemleges felelősségét. Á mulasztások alatt is, csak az építkezés lebonyolítása közben elkövetett mulasztások érthetők. De az anyagi jog szabályai nem nyújtanak kellő alapot az ellenkező magyarázatra. Egyetemleges jogosultság kikötése esetén a jogosultak szándéka többnyire az, hogy minden egyes társ az adóssal szemben s viszont az adós minden egyes társsal szemben jogosítva legyen mindazokra a jogcselekménvekre, melyek a követelés behajtásával vagy teljesítésével járnak, de egyéb jogcselekményeket a közös követelésre vonatkozólag sem az egyes hitelezővel szemben a többi hitelezőre is kiterjedő hatállyal ne vihessen véghez. Az elszámolás nem a követelés behajtásával vagy teljesítésével kapcsolatos jogcselekmény, hanem új jogügylet (novatio) s mint ilyen, az abban részt nem vevő hitelezőre nem hat ki. 38. /. A 'pénzkölcsön közvetítési ügylet érvényességét nem érinti egymagában az, hogy az ügynöknek nincs hatósági engedélye. —II. A közvetítési ajánlat csak akkor történik meg, ha a közvetítő az ügylet lényeges részeit közölte. (Kúria 1932. dec. 16. P. VII. 3308/1931. sz.) Indokok : I. A közvetítési ügylet érvényességét a kir. Kúria jogegységi tanácsának 53. számú polgári döntvénye értelmében nem érinti egymagában az a körülmény, hogy a pénzkölcsönök közvetítésével való iparszerü foglalkozást jogszabály hatósági engedélyhez köti, de a közvetítőnek ilyen engedélye nem volt. II. Az ügylet közvetítésére vonatkozó ajánlat csak akkor tekinthető megtörténtnek, ha a közvetítő az ajánlott ügyletet, a lényeges részeket illetőleg a maga egészében közli a féllel. Ilyen lényeges rész pedig elsősorban a másik fél megnevezése, mert a félre, aki kölcsönt akar felvenni rendszerint nem közömbös a kölcsönnyujtó személye s ennélfogva amíg a közvetítő a kölcsönnyujtót is meg nem nevezi a közvetítési ajánlat valóban megtettnek nem tekinthető. Felperes csak 1926. január hí 20-án közölte alperessel a kölcsönadót. Az ajánlat tehát csak ezen a napon volt megtörténtnek tekinthető. Az alperes azonban az ajánlatot visszautasította. A visszautasítást pedig jóliiszeműleg megtehette, mert megelőzőleg 1926. január hó 9-én már megkapta maga is a kölcsönadó nyomtatott körlevelét, amelyből láthatta, hogy közbenjáróra nincs szükség s az intézet kölcsönközvetítő ügynököket nem alkalmaz. = Ad I. 1. az előző ellenkező gyakorlatiéi : Hj. Dt. 24., 91. ; az új gyakorlatról a 16. esetet.