Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

4 Hiteljogi Döntvénytár. egyesség jött létre, amely a járandóság összegének meghatározása nélkül az arányszámot 47-5 "/0-ban állapította meg, de kiköttetett, hogy ha a kir. Kúriánál szervezett különbíróság az arányszámot felemelné, vagy leszállítaná, ez a megállapítandó nagyobb, vagy kisebb arányszám lesz a perbeli egyesség megkötőire nézve is irányadó, azzal a korlátozással, hogy az arányszám leszállítása esetében sem lehet a nyugdíjárandóság kevesebb, mint amennyit a társaság hasonló körülmények között a főtelepe államában az alkalmazottaknak fizet. Ezek szerint azt kellett vizsgálni, vájjon a magyar nyugdíjasok ezzel a csoportjával létrejött egyességek, az azok megkötésekor fennálló helyzet és az akkori viszonyok figyelembe vételével magasabb arányszám vagy kedvezőbb feltételek mellett köttettek-e, mint a peres egyesség? A peres egyességben az arányszám a külön bíróság kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb döntésére tekintet nélkül állandóan és meg nem változtathatóan 55 °/0-ban állapíttatott meg. Ezzel szemben a most említett csoporttal kötött egyességek az arányszámot ennél kedvezőtlenebben, 47-5 °/0-ban határozták meg. Kedvezőtlenebb az a feltétel is, hogy ha a különbíróság az arányszámot 47*5 0 0-nál alacsonyabban állapítaná meg, vagy ha az arányszámleszállítási eljárásban az arányszámot 47*5 °/0-nál kisebb mértékre szállítaná le : a perbeli egyességeket megkötő igényjogosultakra ez az alacsonyabb arányszám lesz irányadó. Ellenben kedvezőbb az az eshetőség, hogy amennyiben a különbíróság a 47-5 °/0-nál magasabb arányszámot állapítana meg, ezt kell az említett felperesekre is alkalmazni. Ámde az egyesség feltételeinek kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb voltát, csak az egyesség egészének összefüggése alapján lehet megítélni. Ebben a vonatkozásban pedig az egyesség — az annak megkötése idejében fennálló helyzet szerint — az arányszám bizonytalanságára és esélyeire való tekintettel a maga egészében a peres egyességnél kedvezőbbnek nem tekinthető. Az a körülmény, hogy a különbíróság utóbb az alperes arányszámát 66 °/0-ban állapította meg és azt az 1926 : XVI. tc. 10. §-ában előírt eljárásban sem szállította le, nem változtat azon, hogy az egyesség összes feltételei a maguk egészében nem voltak a peres egyességnél kedvezőbbek ; miért is az, hogy az egyességnek egyetlen kedvező esélye bekövetkezett, nem lehet ok arra, hogy a peres egyességben meghatározott 55 °/0 arányszám felemeltessék. Ezek az egyességek tehát nem lehetnek befolyással a peres felek között létrejött egyességnek további fennállására és így ezek alapján a felperes nem követelheti, hogy nyugdíjjárandósága az egyesség szerint irányadó összeggel szemben a különbíróság által megállapított 66 °/0-os arányszám szerint határoztassék meg. = Ugyanígy : K. 1932. okt. 28. P. II. 2635/1931. 6. A ((Korlátolt Felelősségű Társaság)) cégtoldat így nagy kezdőbetűkkel is bejegyezhető. (Budapesti Tábla 1932. okt. 28. P. VI. 10,723/1932. sz.) = A toldatnak az 1930 : V. tc. 5. §-ában megengedett «kft.» rövidítéséről 1. Jogt. Közi. 1932. 244. a «Cégjog» c. szemlét, amely szerint a budapesti ítélőtábla a kft. formán kívül megengedi a rövidítésnek KFT. formában bejegyzését, de nem engedi meg a Kft. és k. f. t. (K. F. T.) formákat (1932. okt. 13. P. VI. 10,414/1932. ; 1932. okt. 28. P. VI. 10,724/1932. ; egész terjedelmükben : Ker. Jog. 1933. 14. és 15. o.) 7. /. Ha a Pénzintézeti Központ jelszámolói működése nem egyedül a pénzintézetnek, hanem összhitelezői-