Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 5 nek a rendelkezésén is, vagyis kény szer egy ességi alapon nyugszik, a Pénzintézeti Központ nem csak az adós részvénytársaságnak a szerve, hanem a kényszeregyességi összhitelezök érdekeinek a képviselője is. —II. A 7000— 1925. P. M. sz. rendeletnek megfelelő 1925. jan. 1-i új értékelésű megnyitó mérleg különleges céljánál (kizárólag vagyonmegállapító jellegénél) fogva nem szolgálhat alapul a részvénytársaság alkalmazottai részére a mérlegszerű nyereség után szerződésileg régebben kikötött remuneráció kiszámításánál. ^Kúria lg32 nQV 2 p IV 4260/1932 sz ) Ügyállás : A részvénytársaság (pénzintézet) fizetésképtelen lett s hitelezőivel oly tartalmú kényszeregyességet kötött, hogy a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül el fogja határozni a Pénzintézeti Központ közbenjöttével önkéntes felszámolását s hitelezői a felszámolás eredménye szerint fognak 50 %-os aránylagos kielégítésben részesülni. A közgyűlés ennek megfelelően el is határozta a felszámolást. Alperes a r. t. igazgatósági tagja és alkalmazott igazgatója, volt a kit évi remuneráció fejében a kimutatott tiszta nyereség 5 %-a illetett. A keresettel a P. K. annak a kárnak a megtérítését követeli, amelyet alperes a r. t.-nak saját részvények megszerzésével okozott. A fellebbezési bíróság a követelésnek az alperes átvállalásán is nyugvó része tekintetében marasztalt s itt bírálta el alperesnek az 1925. jan. 1-i megnyitó mérlegére támaszkodó remunerációs beszámítási kifogását. Ezt a döntést a felülvizsgálati bíróság nem érintette. Különben a fellebbezési bíróság felperesség hiányában elutasító ítéletet hozott, a r. t. közgyűlése nem határozta el a kártérítési kereset megindítását. Ezt a döntést a felülvizsgálati bíróság megváltoztatta. A budapesti kir. ítélőtábla : I. Alperesnek az a védekezése, hogy a K. T. Kii. § alapján csak a társaság hitelezőivel szemben terheli felelősség, a részvénytársasággal szemben nem, alaptalan. A K. T. 189. §-a állapítja meg az igazgatósági tagok felelősségét általában s az ott említett károsultak közé a r. t. is tartozik. Ez a szabály a K. T. 161. §-ának esetére is kiterjed. Alapos ellenben alperesnek a perlési jogosultság ellen tett kifogása azon az alapon, hogy a P. K. a r. t. közgyűlésétől a perindításra a K. T. 197. §-ának megfelelő felhatalmazást nem kapott. A megszűnt igazgatóság tagjainak per útján felelősségre vonásához is előzetes közgyűlési határozat szükséges. Ha a közgyűlés annak a cselekedetnek a tudatában ad felmentést az igazgatóság tagjainak, amely a r. t. károsítását okozta, a r. t. maga nem érvényesíthet kártérítési igényt az igazgatóság tagjai ellen, hanem csak a hitelezői. Ha ekkép a közgyűlés állásfoglalása már eleve is megszünteti a r. t.-nak az igazgatóság tagjai ellen irányuló perelési jogát, a közgyűlés utóbb is hozhat oly határozatot, hogy a r. t. nem kíván a perindítás jogával élni. Következik ebből, hogy a kárkövetelés érvényesítésinek előfeltétele a közgyűlésnek ilyen határozata s így míg a közgyűlés az igazgatósági tagok ellen a perindítást el nem határozta, a kártérítési követelés meg sem született. (V. ö. C. IV. 3457/1923.) Való ugyan, hogy a K. T. 197. §-ában foglalt rendelkezés olyannak tűnhetik fel, mint amely csak azért követeli meg a közgyűlés határozatát, mert a még működő igazgatóságtól nem várható az, hogy a saját felelősségének megállapítása, kártérítésben marasztalása végett pert indítson. Az előadottakból azonban az következik, hogy csak a közgyűlésen választott meghatalmazottak képviseletének szüksége