Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 3 szavazott vagy egyéb ténykedésével elfogadott, a részvényes, szövetkezeti tag az állandó bírói gyakorlatban kialakult jogszabálynak megfelelően meg nem támadhatja. (Kúria 1932. okt. 27. P. IV. 1049/1932. sz.) = 1. Ugyanígy : Dt. 3. f. 5., 12. ; Hj. Dt. 6., 12. ; 7., 131. — 2. Az 1930 : V. tc. (KFT.) 40. §-a szerint (3. bek.) : Nincs megtámadási joga annak, aki a határozathoz szavazatával, vagy utólag írásban hozzájárult. 4. A szövetkezet egész üzletének részvénytársaságra átruházása s ezzel kapcsolatban a szövetkezet felszámolásának elhatározása nem minősíthető a szövetkezet és részvénytársaság közt meg nem engedett egyesülésnek pusztán azért, mert a részvénytársaság az átvett vagyonösszeség ellenértékeként a szövetkezetnek nem készpénzt, hanem részvényeket adott. Ezek a részvények ugyanis a szövetkezet vagyona gyanánt felszámolási értékesítés tárgyává is tehetők. {Künn 1932. okt. 27. P. IV- 2974/1932. sz.) = Részvénytársaság és szövetkezet egyesülésének kizárásáról 1. Dt. 4. f. 5., 250. (Bp. T. 1014/1906.) 5. Valamely egyesség feltételeinek kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb voltát csak az egyesség egészének összefüggése alapján lehet megítélni. (Kúria 1932. okt, 28. P. II. 2634/1931. sz.) Indokok: Az egyességet megkötő igényjogosultak az 1926 : XVI. tc. 6. §-a alapján az aranyszám megváltoztatása iránt előterjesztett kérelmüket véglegesen visszavonták és kijelentették, hogy a különbíróság által netán meghozandó határozat reájuk ki nem terjed és a velük való jogviszonyban nem alkalmazandó, következéskép ha az egyességileg meghatározott 55 °/0-os arányszámmal szemben a különbíróság a társaság arányszámát akár 55 °/0-ná,l magasabban, akár ennél alacsonyabban állapítaná is meg, ez a megállapítás rájuk nem vonatkozik. De a peresfelek azt is kikötötték, hogy, ha a DGT. a magyar nyugdíjasok más csoportjával létesítendő egyességben magasabb arányszámot vagy kedvezőbb feltételeket fogadna el, mint amelyek az egyességben foglaltatnak, akkor ez a magasabb arányszám, illetve kedvezőbb feltételek az egyesség aláíróira újabb nyilatkozat nélkül kiterjesztendők. L. J. és társai az arányszám megtámadásától függetlenül a munkaügyi bíróságnál egyenként indítottak ugyan pereket az alperes ellen, de mindegyikük ugyanazon az alapon, hogy t. i. a részükre a társaság 30 °/0-os arányszáma alapján megállapított nyugdíj összege kisebb, mint amennyit a társaság főtelepén, Ausztriában a nyugdíjasok kapnak. Azok az igényjogosultak, akik ugyanazon az alapon, habár külön keresetekben lépnek fel, és akikkel ugyanazon tartalmú egyesség köttetett : a peres egyesség szempontjából a magyar nyugdíjasok «más csoportjának* tekintendők. Ezekben a perekben olyan 1*