Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hitel jogi Döntvénytár. vételárának kiegyenlítésével pedig 15—16 napot késett. De késett a kötlevél alapján 1929. március hó 5-én szállított első rakomány árának a megfizetésével is, amennyiben ez az ügyleti feltételek értelmében már 1929. árpilis hó 4-én lett volna fizetendő, az alperes azonban csak 1929. május hó 10. napján egyenlítette ki. A felperes 1929. április hó 6-án kelt levéllel azért, mert az alperes késett a február 20-án szállított áru vételárának a megfizetésével s elmulasztotta az 1929. március hó 5-én számlázott áru vételárának a kifizetését is, habár ez már április hó 4-én lejárt, az ügylet még nem teljesített részétől elállott. A kir. Kúria megítélése szerint a felperesnek a K. T. 352. §-a alapján joga volt az ügylet még nem teljesített részétől elállania. Az alperes késedelmes volt már a február 11-én és február 20-án számlázott áruk megfizetésével is. Igaz, hogy a késedelmek dacára felperes április hó 2-án további szállítást igért, s április hó 4-én újabb árut is szállított, de ezzel egyrészt a törvényben biztosított jogairól lemondottnak még nem tekinthető', másrészt ezek a tényei legfeljebb az április hó 4-ig beállott késedelem következményeire lehetnek kihatással. Azonban 1929. április hó 4-én az alperes megint késedelembe esett s egymagában már e miatt is joga volt felperesnek az ügylettől elállania, habár a megelőző késedelmeket esetleg el is nézte neki. A rendszeressé váló késések ugyanis joggal megrendíthették felperes bizalmát az alperes iránt s ennélfogva abbeli elhatározásánál, hogy az ügylettől eláll, figyelembe vehette a korábbi késedelmeket is, habár azokat annak idején nem érvényesítette ellene. Nem az a lényeges tehát, hogy az alperes a levél megírásakor, április hó 6-án, a március 5-én számlázott áru megfizetése tekintetében még csak két napot késett, hanem az, hogy késedelmei rendszeressé váltak, ennélfogva a felperes bizalma az ő fizetési képessége tekintetében megrendülhetett s ilyen körülmények között további árut nem volt köteles neki szállítani. Végül nem hivatkozhatik az alperes arra sem, hogy az áru leszállításával a felperes is késedelmeskedett, mert ezen az alapon gyakorolhatta volna ugyan a K. T. 353. §-ában felsorolt, a késedelmes eladóval szemben a vevőt megillető jogokat, de ha ezekkel nem élt, ha a késedelmesen szállított árut elfogadta, a kötlevél értelmében a számlázástól számított 30 napon belül a vételárt fizetni tartozott, mert ha ezt elmulasztotta, a fizetési késedelem miatt a felperes maga részéről az ügylettől elállhatott. = V. ö. a) 658. és 659. E. H.-ok (Hj. Dt. 6., 139. és 11., 42.) ; — b) MMT. 1161. § és M. J. Szemle. 9., 226. Érdekmúlás (inf.). 3. A részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlésnek oly határozatait, amelyeket maga is indítványozott, meg-