Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

xxív Tartalommutató. Lap II. A kármegállapításnál abból kell kiindulni, hogy a hírnév és hitelrontás az üzlet jövedelmezőségét egészében sújtja . . 109 147. Ha a kereskedő azt hirdeti, hogy valamely az üzlete körében forgalomba hozott cikknek előállítására vállalkozik, az nem jelenti szükségkép, hogy az árúcikket maga a kereskedő, saját ipari üzemébeu állítja elő, s a hirdetése pusztán ezért valótlannak nem tekinthető 112 149. Az a körülmény, hogy a cégtagok a céget a cégjegyzékből nemcsak nem töröltették, hanem a vállalatot az egyik cégtag különböző módon: előadás, nyomtatvány, időszaki lap, kiállítás, könyveken feltüntetés útján állandóan mint létező üzemet szerepelteti, kétségtelenül felismerhetővé teszi azt, hogy, ha a vállalat a viszonyok hatása alatt esetleg időlegesen nem is fejt ki üzleti tevékenységet, tényleg most is fennáll és bármikor felveheti átmenetileg szünetelő működésének fonalát. Következőleg oly megítélés alá esik, amely szerint megfelel a Tvt. 30. §-a értelmében a vállalat ama kellékének, hogy az árúk előállításával, vagy forgalombahozatalával, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozzék 112 154. I. Népművészeti munkák tervezésével és előállításával az iparművészet is foglalkozik. — II. A «művek» kifejezés, ha valamely ipari feldolgozásra alkalmas anyaggal kapcsolatban használják (mint vasművek, acélművek), rendszerint nagyobb gyártelepet jelöl meg. — III. Üzleti névnek az írói név sem használható egyedül, hanem csak toldatként a polgári névvel kapcsolatosan 115 156. Az átlagos figyelemnek teljes elmulasztása az olvasásnál a Tvt.-en alapuló kártérítés szempontjából nem róható a hírlapban hirdető terhére 117 165. Magában az utánzás nem tilos, ha a Tvt. 9. §-ában meghatározott tilos versenycselekmény tényálladékát ki nem meríti, vagy ha nem oly szolgai utánzása más vállalat gyártmányának, amely a vásárlók megtévesztésére alkalmas . .. 125 171. Nem minősül üzemi titoknak az, ami a forgalomba hozott gyártmányból szakértő által felismerhető 132 173. I. A versenytársi minőség megállapításánál a foglalkozás és nem a foglalkozásra való formai jogosultság irányadó. — II. A Tvt. alkalmazása körében jogos védekezésnek azt kell tekinteni, amely a támadás visszautasításának céljára feltétlenül szükséges 132 176. A fehérneműtisztítás hirdetése nem megtévesztő, ha a tisztítást alvállalkozó végzi is 137 177. A tisztességtelen versenycselekmény jogi következményeit nem szünteti meg a sértettnek óvásával elkövetett tisztességtelen versenycselekménye 137 193. I. A nyílt vásári piacon sátrakban árusító kereskedőkre és iparosokra nem alkalmazhatók kivétel nélkül az üzleti szabadversenynek azok a korlátozásai, amelyek az állandó zárt üzleti helyiséggel, bolttal bíró kereskedőkre és iparosokra a verseny tisztessége szempontjából kötelezők. — II. A sátor előtt elhaladó járókelőknek az úton való elfogása és üzletkötés céljából sátorba csalogatása, tolakodó módon betessékelése, vagy bevezetése a nyílt piaci forgalomban is tűrhetetlen, tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek ... 147