Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Tartalomnál tató. xxv Lap 195. I. A vevőknek megajándékozása meg nem engedett versenycselekménynek minősül, ha mértéke és módja szerint az üzleti tisztességbe ütközik. — II. A szokásos kisebb figyelmességek nem tekinthetők tiltott ajándékozásnak. — III. A viszonteladó-kereskedő üzleti alkalmazottainak rendszeres s a megrendelt árúmennyiséghez igazodó jutalmazása a Tvt. 1. §-ába ütközik 148 200. A Tvt. 9. §-ába ütköző összetéveszthetőség ábráknál, rajzoknál nemcsak akkor forog fenn. ha azok teljesen ugyanazonosak, hanem akkor is, ha megkapóan hasonló 154 202. A homályos, vagy többértelmű kifejezés is valótlan a Tvt. 2. §-ának értelmében akkor, ha csak egyik lehető értelme is valótlan 156 Csődönkívüli kényszeregyesség. 7. Ha a Pénzintézeti Központ felszámolói működése nem egyedül a pénzintézetnek, hanem összhitelezőinek a rendelkezésén is, vagyis kényszeregyességi alapon nyugszik, a Pénzintézeti Központ nem csak az adós részvénytársaságnak a szerve, hanem a kényszeregyességi összhitelezők érdekeinek a képviselője is 4 51. Ha a kényszeregyességi eljárás megindítása előtt meghatalmazás alapján indított ügyek továbbvitelét a vagyonbukott cég a kényszeregyességi eljárás megindítása után kívánta s ahhoz a vagyonfelügyelő is hozzájárult, a felmerült költségek az adós ellen nyitott csődben tömegtartozásként jönnek számba 39 62. I. Ha a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban a hitelező a szavazásban részt is vesz, kifejezett lemondás hiányában a külön kielégítési jogáról lemondottnak nem tekinthető. — II. Ha külön kielégítési jog illeti a hitelezőt, s a követelését mégis bejelentette, s az adós a tárgyalási jegyzőkönyv és táblás kimutatás adatai szerint a külön kielégítési joggal biztosított követelést valódinak elismerte, ez a körülmény a követelés fennállását teljes mértékben igazolja 48 92. Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 88. §-ának 2. bekezdésében foglalt a kényszeregyességi eljárás megindításának joghatályára vonatkozó rendelkezés a 6340/1927. M. E. sz. rendelet kibocsátása után is érvényben maradt 71 128. Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 54. §-ának azt a rendelkezését, hogy adósnak a kényszeregyességi eljárás megindítása után végzett hatályos jogcselekményeiből eredő követelések az ellene nyitott csődben a tömegtartozásaiként jönnek számításba, akkor is alkalmazni kell, ha a jogcselekmény a rendelet életbelépését megelőzte 96 Csőri jo(j. 22. I. A zálogjogszerzés a Cs. T. 27. § 2. pontja szerint hatálytalansága törvényben meghatározott előfeltételeinek, a fizetésmegszüntetésnek s erről való tudomásnak a telekkönyvi bejegyzéssel történt jelzálogjogszerzésnél a bejegyzés idő-