Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

158 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok : A részvénytársaság igazgatóságának tagjai a K. T. 189. § második bekezdése értelmében a tisztségükből folyó kötelezettségeik elmulasztásából keletkezett károkért a károsultnak egyetemleg felelnek. Amennyiben az igazgatósági tag a részvénytársaság ügyvezetésében közvetlenül nem vett részt, a K. T. 182. §-ában meghatározott jogkörébe az ügyvezetés irányítása és ellenőrzése tartozik ; következőleg ennek a kötelességének elmulasztása létesít az azzal okozati összefüggésben álló kár tekintetében vele szemben kártérítő kötelezettséget. Az ügyvezetés ellenőrzéséhez tartozik a részvénytársaság vagyoni helyzetének állandó figyelemmel kísérése, és a K. T. 187. §-ában ebből folyóan előírt az a kötelezettsége az igazgatóságnak, hogy amennyiben az alaptőke felét a társaság elvesztette, annak .további fennállása vagy felszámolásának kimondása végett közgyűlést egybehívni, amennyiben pedig a társaság tartozásai annak vagyonát meghaladják, ezt a körülményt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik. Ha tehát 1925. évi január hó 29-én és 30-án, amikor a felperes a bank r.-t.tól a B. L. r.-t. elsőbbségi kötvényeit megvette, a bank r.-t. alaptőkéje felének elvesztése, avagy a bank fizetőképtelensége bekövetkezett, s erről az alperes tudott vagy az igazgatósági tagtól megkívánt rendes kereskedői gondosság mellett tudhatott, s ennek dacára elmulasztotta a K. T. 187. §-ában előírt kötelessége teljesítését, úgy az ebből eredő kárért a felperessel szemben felelősséggel tartoznék. A bank r.-t.-nak egyik legnagvobb részvényese és legnagyobb hitelezője 1924. év őszén a banknál revíziót tartott, és ennek eredményeként a kiküldött revizor 1924. évi november hó 28-án kelt jelentésében azt állapította meg, hogy a bank aktív és alaptőkéje sértetlen. Az alperes tehát teljes jóhiszeműséggel fogadhatta el a banknál nagy mértékben érdekelt részvényes kiküldött szakembere által végzett ennek a revíziónak eredményét, s így arra való tekintettel, hogy a felperes maga sem állítja, de a perben sincs adat arra, hogy ezt követően az elsőbbségi kötvények vételéig oly változás történt volna, amely a bank helyzetét az 1928. november végi állapottal szemben rosszabbította volna, azt kell megállapítani, hogy az alperesnek a rendes kereskedői gondosság kifejtése mellett sem lehetett 1925. évi január hó 29. és 30-án tudomása olyan tényekről, amelyek a K. T. 187. §-ában foglalt intézkedések megtételét tették volna az igazgatóság kötelességévé. Az alperesnek, mint a bank r.-t. igazgatósági tagjának a felperessel szemben való kártérítő kötelessége szempontjából csak a banknak az 1925. évi január hó 29. és 30-án volt vagyoni állapota, és az alperesnek