Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 159 erről szerzett vagy gondosságmulasztás nélkül szerezhető tudomása bír jelentőséggel. Az a kérdés tehát, hogy ezt követőleg 1925. év április 1-én, amikor a részvényesek végrehajtóbizottság elnevezéssel bizottságot alakítottak, milyen volt a bank vagyoni helyzete, valamint az a további kérdés, hogy erre nézve a bizottság tagjai milyen nyilatkozatokat tettek, ha ezek a nyilatkozatok tartalmilag a valóságnak megfeleltek is, okozati összefüggés hiányában a felperesnek a K. T. 178. §-ának megszegésére alapított kereseti igénye tekintetében súlytalan. A r.-t. kényszerfelszámolása rendén a kényszerfelszámolás elrendelését követően félév múlva 1926. január havában a P. K. által szerkesztett mérleg adataiból pedig a r.-t. vagyoni helyzetét a felperes által kötött ügylet időpontjára visszavetítve megállapítani nem lehet, és semmikép sem lehet megállapítani azt, hogy az alperesnek az ügylet megkötésekor a rendes gondosság kifejtése mellett a r.-t. fizetőképtelenségét ismernie kellett. Ezek szerint az alperesnek a felperes által vitatott, és a felperes kárával okozati összefüggésben álló, a K. T. 187. §-ában írt kötelességszegését megállapítani nem lehet. Az igazgatósági tagnak a K. T. 10. címében szabatosan körülírt kötelességein felül a kifejtettek értelmében az ügyvezetésnek a törvényben és az alapszabályokban meghatározott módon való irányítása és általános jellegű ellenőrzése is kötelessége. Ez az irányítás és ellenőrzés azonban nemcsak az igazgatósággal, mint testülettel, de az egyes igazgatósági taggal szemben sem terjedhet ki az egyes ügyletek megkötésére, és az ügyletek lebonyolításának részleteire, különösen nem olyan ügyletek tekintetében, amelyek a r.-t. szokásos üzletvitelének tárgyai. E részben nem tesz különbséget az ügyletek tárgyának értéke. A bank r.-t.-nak mint banküzletnek alapszabályszerű rendes üzletviteléhez tartozott értékpapíroknak vétele és eladása. Az a körülmény, hogy azokat az elsőbbségi kérvényeket, amelyekből a felperes az 1925. évi január hó 29-én és 30-án a banktól nagyobb mennyiséget vásárolt, a bank vezette be a budapesti tőzsdére, nem teszi ezeket az ügyleteket a r.-t. rendes üzletköréből kiemelkedő, az igazgatóság különös irányítását, és ellenőrzését indokolttá tevő ügyletekké. A felperes maga sem állította és nem is hozott fel olyan tényt, amely annak megállapítására szolgálhatna alapul, hogy az alperes, mint a bank r.-t. igazgatósági tagja, az ügyvezetésnek törvény és alapszabályszerű általános jellegű ellenőrzésére vonatkozó kötelességét elmulasztotta. Az a körülmény pedig, hogy a felperes által kötött ügyletről és annak lebonyolításáról nem szerzett tudomást, a kifejtettek értelmében az alperes részéről kötelességmulasztás-