Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 133 val, ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások teljesítésével való foglalkozás és nem a foglalkozásra való formai jogosultság az irányadó. Az a körülmény tehát, hogy a felperes cégnek szénsavfejlesztő gépek előállítására és forgalombahozatalára iparigazolványa nem volt, versenytársi minőségét nem zárja ki s nem szolgálhat akadályául annak, hogy a Tvt. alapján felléphessen. A Tvt. 30. §-ának a versenytárs fogalmát meghatározó azt a rendelkezését, hogy az ott felsorolt egyéb feltételek mellett, versenytárs minden azonos tárgyú vagy hasonnemű vállalat, a gyakorlat akként értelmezi, hogy versenytársnak kell tekinteni mindazokat a vállalatokat, amelyeknek üzleti működése az üzleti verseny terén összeütközésbe kerülhet. Mivel pedig nem lehet kétséges, hogy a felperesnek az a szándékolt üzleti tevékenysége, amellyel a szénsavfejlesztő gépeket kívánta szikvízgyárosoknak eladni, az alperes üzleti érdekével, aki szikvíz-iparosoknak folyékony szénsavat ad el, összeütközésbe kerülhetett, a versenytársi minőségnek a fellebbezési bíróság által történt megállapítása a törvény értelmének megfelel. A fellebbezési bíróság a felperes által a szikvízgyárosoknak megküldött körlevél tartalma alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az abban foglaltak az, alperessel szemben kimerítik a Tvt. 1. ós 13. §-aiba ütköző tisztességtelen verseny cselekményt. Ennek a megállapításnak szükséges voltát a fellebbezési bíróság a felperes kárkövetelésére utalással és az alperesnek védekezésére tekintettel, helyesen mondotta ki. Az alperes ugyanis azzal védekezett, hogy a keresettel panasz tárgyává tett körlevelet a felperes körlevelében foglalt támadás folytán jogos védekezésül intézte ugyanazokhoz, akikhez a felperes kötlevelét megküldötte. Annak a megállapítása szempontjából tehát, hogy helye volt-e jogos védekezésnek, elsősorban annak van jelentősége, hogy érte-e a felperes részéről az alperest, az ő üzleti hírnevét vagy hitelét érintő jogellenes támadás. A Tvt. alkalmazása körében jogos védekezésnek azt kell tekinteni, amely a támadás visszautasításának céljára feltétlenül szükséges. A fellebbezési bíróság helyesen fejtette ki, hogy az alperes körlevelében foglalt kitételek és tényállítások kimerítik a Tvt. 1. és 13. §-ába ütköző tisztességtelen verseny cselekményeket, éspedig tekintet nélkül arra, hogy az abban foglalt tényállítások vagy tényekre utaló kijelentések a valóságnak megfelelnek-e, mert a Tvt. 13. §-a értelmében tisztességtelennek minősül a versenytársról oly módon való nyilatkozás, amint az a körlevélben foglaltatik. Ekként az alperes körlevelében foglalt, a felperesre Aonatkozó tényállítások és kijelentések már ennélfogva mint a törvény által tiltott támadó cselekmények, messze túlhaladják