Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 125 (Kúria 1933. jún. 20. Pk. IV. 1087/1933. sz.) = A Bp. T.-nak ellenkező s az egyéb rövidítési formákra is kiterjedő gyakorlatáról 1. Hj. Dt. 26. 6. és Jogt. Közi. 1933. 164. «A cégjog». 165. Magában az utánzás nem tilos, ha a Tvt. 9. §-ában meghatározott tilos versenycselekmény tényálladékát ki nem meríti, vagy ha nem oly szolgai utánzása más vállalat gyártmányának, amely a vásárlók megtévesztésére alkalmas. (Kúria 1933. jún. 22. P. IV. 1841/1932. sz.) Indokok : A nagyobb ostyababa árut a felperes hozta forgalomba. A kisebb ostyababa áru később jelent meg a piacon s akként került a forgalomba, hogy alperes sütötte az ostyababát, tőle ezt a gyártmányt J. bizonyos árban átvette, diszítette, töltötte és ekként kikészítve forgalomba hozta. Alperes utóbb az ostyababákat nemcsak sütötte, hanem díszitette és töltötte is. Felperes ostyababa mintája 1930. június 26-án, az alperes ostyababa mintája 1931. február 10-én lett a budapesti kereskedelmi és iparkamara áruminta lajstromozó hivatalánál a lajstromba bejegyezve. A kir. Kúria összehasonlítva a két ostyababa árut, arra az eredményre jutott, hogy minden különös szakismeret nélkül is felismerhető', hogy a két gyártmány úgy az alak, mint a kivitel tekintetében annyira különbözik egymástól, hogy azok a nagyközönség átlagos figyelme mellett sem téveszthetők össze. A kir. Kúria közvetlen észleletének ezzel az eredményével szemben nem jöhetnek figyelembe az ellenkező értelmű vélemények. Az összbenyomás mindkét gyártmánynál más. A felperes gyártmánya tetszetős, kifogástalan kiállítású áru, az alperes áruja minden csint nélkülöző egészen kezdetleges kivitelű gyártmány. A babaalakot egyik vállalat sem foglalhatja le a maga részére, a habbal töltést és a csokoládéval való díszítést sem. Magábanvéve az utánzás sem tilos, ha az a Tvt. 9. §-ában meghatározott tilos versenycselekmény tényálladékát ki nem meríti, vagy ha nem oly szolgai utánzása más vállalat gyártmányának, amely a vásárlók megtévesztésére alkalmas. Ámde arról szó sem lehet, hogy ostyababa habbal töltése, a baba fejének és cipőinek csokoládéleöntéssel díszítése az áru oly jellegzetes külsőben kiállításának minősülne, amelyről a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni. (Tvt. 9. §.) A kifejtettekhez képest az az eset sem forog fenn, hogy az alperes gyártmánya a felperes által előbb forgalomba hozott ostyababa árunak olyan utánzása volna, amely a vásárlókban azt a tévhitet kelthetné, hogy az alperes által előállított ostyababa árú is a felperes gyártmánya.