Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

126 Hiteljogi Döntvénytár. az alperes eljárása az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsbe, vagyis a Tvt. 1. §-ában meghatározott általános szabályba ütköző versenycselekménynek sem minősül. Ennélfogva, ha az alperes célja a vásárlóknak a fennebb megjelölt irányban való megtévesztésére irányult is, az alkalmazott eszköznek a közönség megtévesztésére alkalmatlan volta folytán az alperes eljársa tilos versenycselekmény tényálladékát meg nem valósította. 166. Ha a kár okozati kapcsolatban van is a felelősséget megállapító körülménnyel, de abból csak valamely előre nem látható eset véletlen közrehatásaként állott elő, az adós csak úgy felel, ha szándékosság vagy súlyos gondatlanság terhek. ^Kúria im jún 22 p VII 542o/1932. sz.) Indokok: A felperes 1927. december 28-án átadta a keresethez csatolt, aláírásával elátott, de egyébként kitöltetlen váltót a S. sz—i cégnek, hogy 1000 pengő erejéig azt leszámítoltassa. A váltó 1 pengős bélyegjeggyel volt ellátva. A S. cég a váltót további három pengő értékű bélyeg jegyekkel látta el s így 1928. jan. hó 4. napján a sz—i kir. adóhivatalnál felülbélyegeztette. Ezután a váltót a 4000 pengőről kitöltve a M. bank r.-t.-nál leszámítolta., Felperes lejárat után a 4000 pengős váltót kénytelen volt beváltani. A S. cégen a felperes kárkövetelését behajtani nem tudja, a cég tagjai pedig megszöktek, ismeretlen helyen tartózkodnak. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a sz—i kir. adóhivatal közegei szabálytalanul jártak el, amikor a felperes részéről már aláírt váltót utóbb felülbélyegezték, miután az illetékdíjszabály 28. §-a, valamint a 901/1925. és 57,099/1926. P. M. számú rendeletek értelmében az eredeti váltóürlapokra ragasztott bélyegjegyek felülbélyegzése csak akkor eszközölhető, ha a váltón még semmiféle aláírás nincsen. A pénzintézetek a szabálytalanul bélyegzett váltóürlapokon kiállított váltókat leszámítolásra nem szokták elfogadni. Mindezekből helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy ahhoz, miszerint a S. cég a váltót jogellenesen használhatta fel, a sz—i kir. adódivatai közegeinek szabálytalan eljárása is közrehatott. Ennek ellenére azonban nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy miután a károsodást, a S. cég tagjainak bűncselekményétől eltekintve, elsősorban és túlnyomórészben a felperes ama saját kockázatára tanúsított magatartása tette lehetővé, hogy a neyezett cégnek aláírásával ellátott, de egyébként kitöltetlen váltót adott, mig az alperesi közegek mulasztása e mellett a károsodást csak közvetve, s csupán elenyészően csekélyebb mértékben idézte elő, az alperes kártérítési felelősségének megállapítására nincs kellő alap. De