Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

124 Hiteljogi Döntvénytár. üzleti kötelezettségeknek tekintendők azok a kötelezettségek, amelyeket valaki abból a célból vállalt, hogy iparszerű foglalkozását megkezdhesse, üzletét megalapíthassa, (áruk beszerzése, üzleti helyiségek felépítése vagy kibérlése, kölcsön felvétele stb.) úgy másfelől üzleti vagyonná válnak azok a javak, amelyeket a fent írt kötelezettségvállalás útján szerzett. A tényállás szerint M. V. és H. C. bej. közkereseti társaság 1921. év nyarán a Ny. városától ebből a célból csere útján megszerzett ingatlanon napi 12 vágón őrlőképességű (egyelőre ennek csak egyharmad teljesítőképességgel beállított) modern malomból, továbbá gépgyár' és vasolvasztóból, fafeldolgozóüzemből, köleshántoló és tésztaáru-gyárból álló ipartelep létesítését határozta el, az ipartelep műszaki munkálataival a felperest bízta meg, és annak alapján az ipartelep tervezett létesítményeiből a malomépület, a gép- és kazánház, kémény és hűtőtorony, egy-egy tisztviselőépület és munkásház készültek el részben vagy egészben. Az alperes ezt az ipartelepet az akkor már jórészt felépített maolmépülettel, a már meglevő és beszerelt, valamint a beszerzett (megrendelt), de még be nem épített alkatrészekkel együtt 1921. évi november hó 1-i leltári becsértékben a közkereseti társaságtól adás-vételi szerződés útján tulajdonul megszerezte. Ekként az alperes, akinek a telep mint napi három vágón termény őrlésére tervezett malom adatott és vétetett át, nem pusztán ingatlant vett a közkereseti társaságtól, hanem ennek kereskedelmi üzlete folytatására rendelt, vagyis olyan vagyonát, amelynek átruházásáról az 1908 : LVII. tcikk 1. §-a rendelkezik. Az üzletátruházás fogalmához ugyanis a törvény értelmében nem kívántatik meg feltétlenül az üzlet minden alkotó elemének átadása ós átvétele, hanem elegendő olyan jogi helyzetnek vagy akárcsak olyan üzleti előnyöknek átengedése, amelyektől az adott eset körülményei között az üzlet folytatásának lehetősége függ. Márpedig a malomépület és annak, alkotórészei, berendezése és felszerelése a malomüzlet folytatásának legfontosabb tényezője. Következőleg az átruházó közkereseti társaságnak az ipartelepre vonatkozó üzletéből eredő tartozásaiért, így kétségtelenül az ipartelep létesítésére irányuló felperesi műszaki munkálatokért fennálló tartozásáért is, amelyet az alperes igazgatói az ipartelep átvétele idején ismertek, az idézett törvény alapján alperes felelős. 164. A korlátolt felelősségű társaság cégében a «Kft.» rövidítés is megengedett.