Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Étiteljogi Döntvénytár. 111 káruk támadt volna, az alperesek nem bizonyították, azzal a kérdéssel pedig nem kellett foglalkozni, vájjon a 8000 pengőn belül milyen kár érte az alpereseket a felperes szerződésszegése miatt, mert a hitelező a kötbért kár kimutatása nélkül követelheti. = 1. A MMT. 1020. §-a szerint: Részleges semmisség vagy megtámadás esetében az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapíthatni, hogy a nyilatkozattevő azt a semmis, vagy megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna. Az utóbbi esetben e részre nézve szükség esetében a bíróság méltányosság szerint határoz. — 2. Ennek a tételnek az alkalmazása a K. T. 273. §-a szerint különben nem mérsékelhető kötbér leszállítását eredményezheti. 146. /. A szorultság kihasználása a tiltott mértékű előny elfogadása annak a részéről, aki a másik félnek szorult helyzetét ismeri. — II. A tőzsdén bevezetett értékfafiroknak megfelelő ellenértéke a tőzsdén jegyzett forgalmi ár. (Kúria 1933 jún> j p IV 917/1933- szj Indokok : I. Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnak megszorult helyzetét kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy feltűnően aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez. Ennek a jogszabálynak alkalmazása szempontjából a szorult helyzet oly viszonyok összessége, amelyek a személyt gazdasági létének tovább folytatása végett olyan ügyletkötésre kényszerítik, amelyet akar, de nem helyesel, amelyet nagyobb hátrányoknak legalább ideiglenes elkerülése végett kénytelen megkötni, habár ezáltal helyzetének nehézsége utóbb csak fokozódik. A szorultság tehát nem egyértelmű a vagyontalan, nélkülözésekkel járó, szűkös helyzettel; a vagyonos ember is juthat szorult helyzetbe, mert a szorultság fogalmát betöltő helyzet, bármi vagy bárki, véletlenül vagy vétkesen okozta azt, beállott már akkor, ha valaki fizetési zavarokkal küzd, esedékes kötelezettségeit teljesíteni, mellőzhetetlen szükségleteit kielégíteni nem tudja. Az is közömbös, hogy az ügyletet a felek melyike ajánlotta vagy kezdeményezte ; mert a szorultság kihasználásának fogalmához nem szükséges a célzatosság, hanem elegendő a tiltott mértékű előny elfogadása annak részéről, aki a másik félnek általában szorult helyzetét tudja, habár a megszorult vagyoni helyzetének minden részletét nem is ismeri. II. Az előrebocsátott jogszabály alkalmazása körében nem kifogásolhatók az általában szokásos és az üzlet természetére való tekintettel a kereskedelmi felfogás szerint igazolt árak. A tőzsdére bevezetett értékpapíroknak megfelelő ellenértéke