Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 97 Indokok : Az 1410/926. M. E. sz. rendelet 54. §-a szerint az adósnak a kényszeregyességi eljárás megindítása után végzett hatályos jogcselekményeiből eredő követelések az ellene nyitott csődben a tömeg tartozásaiként jönnek számításba. A követelés ily minősítésénél annak, hogy az ügylet kötése idején (1925. augusztus 26.) az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 54. §-ában foglalt szabály még nem volt életben, jelentősége nincs. A szabály ugyanis minden megkülönböztetés nélkül rendelkezik akként, hogy az adós hatályos jogcselekményeinek a csődeljárásban azt a hatályt kell tulajdonítani, hogy az azokból eredő követelések a tömegtartozásai gyanánt veendők számításba. A felperes követelése, mint a szerződés nemteljesítéséből eredő kárkövetelés egyébként is már a most érvényben levő 1410/926. M. E. sz. rendelet hatályának ideje alatt keletkezett és nem volna semmi elfogadható alapja annak, hogy ugyanolyan jogi természetű két ügyletből eredő követelés a kényszeregyességi eljárást követő csődeljárásban különböző elbírálásban részesíttessék csak azért, mert egyikük a 4070/915., másikuk az 1410/1926. M. E. sz. alatt kibocsátott rendelet szabályai szerint lefolytatott kényszeregyességi eljárás folyamán létrejött ügyletből származik. Azt, hogy az idézett szabály célzatának ez az értelmezés felel meg, az is támogatja, hogy bár más vonatkozásban, nevezetesen a kényszeregyességi eljárás költségeinek tömegtartozássá való válása kérdésében a 210/1928. M. E. sz. rendelet 1. §-a akként rendelkezik, hogy ebben a kérdésben nem tesz különbséget az, hogy a költségek melyik, nevezetesen a 4070/1915. vagy 1410/926. M. E. sz. rendelet hatálya alatt lefolytatott kényszeregyességi eljárás folyamán keletkeztek-e, ha a felosztási tervet a bíróság még jogerősen jóvá nem hagyta. 129. Az 1908 : XII. tc. hatályosságának idejében Magyarország területéről ausztriai rendeltetési állomásra teljesített vasúti fuvarozásra nem a berni egyezmény, hanem a vasúti üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. (Kuria 1933> ápr> 25. P. IV. 5995/1931. sz.) Indokok : Felperes 1918. évi október hó 27-én Nyíregyháza vasútállomáson Kolomea (Galícia) rendeltetési állomásra M. Sch. címére 40,000 kor. utánvéttel terhelten négy hordó borpárlatot adott fel. Azt a címzett 1918. évi november hó 3-án kiváltotta s a küldeményt átvette s az utánvett összeg a rendeltetési állomáson befolyt. Erről a rendeltetési vasúti állomás a feladó nyíregyházai vasúti állomást, ez pedig a feladó felperest nyomban értesítette. Az utánvett összegnek kifizetését a feladó állomás az alperes utasítására megtagadta s az összegnek a felperes részére való kifizetését sürgetései dacára, az alperes is megtagadta azzal, hogy a rendeltetési állomáson befolyt utánvételi összeget sem az osztrák vasút, sem a lengyel vasút alperessel el nem számolta. Hiteljogi Döntvénytár. XXVI. 7