Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

86 Hiteljogi Döntvénytár. életbelépésével hatályát veszti (16. §), a törvény életbelépése után kötött szerződésnél pedig, hogy érvényesen létre sem jön (1. §). Az írásbafoglalás elmaradása a törvény életbelépése előtt kötött szerződéseknél éppen azt célozhatja, hogy a szerződés hatályát veszítse. = 1. Ez és a következő határozat az elsők, amelyeket a budapesti kir. ítélőtábla a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 : XX. tc. 14. és 15. §-ai alapján, mint a rendbüntetésekről felsőbb és végsőfokban döntő bíróság hozott. — 2. Az írásba nem foglalt megállapodásról ugyanígy Bp. T. 1933. április 29. P. VI. 916/1933. utalással arra, hogy a törvényt megkerülni célzó szóbeli megállapodás esetében a 6. § 1. és következő pontjaiban körülírt eljárásnak van helye és ha a 6. § 1. pontja szerint történt felhívásnak eleget nem tesznek, a 14. § 1. bek. 2. pontja szerint van helye rendbüntetésnek. 112. Az 1931: XX. tc. 14. §-a első bekezdésének 1. fontjában meghatározott pénzbírság alól nem mentesít a késedelem kisebb foka. (Budapesti kir. ítélőtábla 1933. márc. 31. P. VII. 3070/1933. sz.) Indokok : Az 1931: XX. tc. 2. §-a a törvényben meghatározott megállapodás vagy határozat bemutatására, létrejöttétől számított 15 napos határidőt szab. Azt, aki e határidőt igazolatlanul elmulasztja a törvény 14. §-a szerint a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak a miniszter utasítása alapján előterjesztett kérelmére rendbüntetésül pénzbírsággal kell büntetni. Nem szolgálhat a pénzbírság alól mentesítés alapjául a késedelem kisebb foka. A törvény a kisebbfokú késedelem esetére kivételt vagy méltányossági szabályt nem létesít. A csekélyebb késedelem a pénzbírság mértékének kiszabásánál vonható a bírói mérlegelés körébe. Nem vette figyelembe a kir. ítélőtábla azt a bizonyítani kívánt felfolyamodásbeli előadást, hogy a megállapodás aláírása keltét követően'történt. Annak a bizonyításnak a megengedése, hogy a megállapodás kelténél később jött létre, később íratott alá, a törvény bemutatási szabályának meghiúsítására vezethetne. A megállapodás tehát az 1931 : XX. tc. alkalmazásának szempontjából a kelte napján tekintendő létrejöttnek. A bírság kiszabásának szempontjából közömbös, hogy a törvényes határidő be nem tartása meghiúsította-e a felügyeleti jog gyakorlását. = A Bp. T. 1933. máj. 12. P. VI. 4954/1933. és 1933. jún. 9. P. VI. 5863/1933. sz. határozataiban eltért attól az állásponttól, hogy a megállapodásnak az okirat keltét követően történt létrejöttét bizonyítani meg nem engedi. Az esetleg téves keltezéssel szemben a valóságos szerződési időpont bizonyításának kizárása indokolatlan is, mert a szerződést tartalmazó okirat bizonyítja ugyan keltének helyességét, de csak míg a kelet tévességének a bizonyítása nem sikerült. S az az aggodalom, hogy a bizonyítás megengedése lehetővé teszi valamely valótlanság bizonyításának a megkísérlését, nem vezethet soha a bizonyításnak kizárására, hanem csak fokozott gondossága a bizonyítékok mérlegelésében. 113. A részvénytársasági igazgatóság többségétol a vállalat vezetésére nyert megbízás érvényes akkor is, ha nem formális igazgatósági ülésen adták. (Kúria 1933. ápr. 3. P. II. 1311/1931. sz.)