Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. Sl Indokok : Olyan szerződés alapján, amelyet valaki, mint másnak megbízottja, a megbízó nevében köt, a megbízó van jogosítva és kötelezve. A megbízottnak a szerzó'dés megkötése körüli vétkességéért pedig a másik félnek a megbízó feleló's. Vonatkozik ez a dolog természete szerint a megbízottnak a szerzó'dés lebonyolítása körül elkövetett mulasztásaira is, amenynyiben a megbízás a szerződés lebonyolítására is szól, mert ha a megbízó mást rendel ki megbízottjává, a megbízás ténye által a harmadik személyeket a megbízottjához utasítja s a forgalom biztonsága megköveteli, hogy megbízottja mulasztásaiért a harmadik személyekkel szemben ő viselje a felelősséget. Viszont következik ebből az is, hogy a mulasztásokért, amennyiben azok a megbízás körében történtek, a megbízott saját személyében felelőssé nem tehető, hacsak nem olyan cselekményekről vagy mulasztásokról van szó, amelyek mint önálló jogellenes tények a megbízási viszony dacára is megállapítják a megbízottnak a harmadik személlyel szemben fennálló felelősségét. = V. ö. M. M. T. 1021., 1022. §§, Grill. II. 2., 1241. (K. 1895/1896.); J. H. II. 1732. (K. IV. 492/1928.) és Jogt. Közi. 1932. 267. Szem. 2. a. (K. VII. 3533/1932.) 103. Az üzletátruházási szerződés érvénytelensége (és az előző állapotnak abból folyó helyreállítása) esetén általában nem áll be az üzletátvevő terhére az 1908 : LVII. tc.-ben az üzletátruházó tartozásaiért megszabott felelősség. (Kúria 1933. márc. 23. P. IV. 2332/1931. sz.) 104. Ha a beszerzés törvény szerint, amelyet az eladó ismert, kormányhatóság engedelmétől függött, ez az engedelem kifejezett kijelentés nélkül is kikötött feltétele a vételi ügyletnek. (Kúria 1933 márc 23 p IV 3746/193i. sz.) Indokok : Az alperes mint Bpest Székesfőváros által fenntartott intézet a felperes által ajánlott külföldi származású gépkocsi alvázakat az 1907 : III. tc. 13. §-ának harmadik bekezdése, valamint a törvény alapján kibocsátott «Közszállítási Szabályzat» értelmében csak kormányhatósági engedély mellett szerezhette be. A felperes cégnek az ajánlat megtételénél és a tárgyalásoknál eljárt ügyvezető igazgatója ezt a körülményt tudta és a tárgyalások során külön is szóba került az engedély megszerzésének szükségessége. Az ügyletnek az alperes által vitatott létrejötte időpontjában az alperesnek az engedély megadása iránt beadott Hiteljogi Döntvénytár. XXVI. ö