Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

3-2 Hiteljogi Döntvénytár. kérelme még elintézést nem nyert és erről a felperes fentnevezett igazgatójának tudomása volt. Ha az ügylet valóban és érvényesen létrejött volna is, annak hatálybalépése a felperes által is tudott törvényes rendelkezésen alapuló, tehát kifejezett akaratkijelentés nélkül is kikötöttnek tekintendő feltételtől, a beszerzésnek az illetékes kormányhatóság által való megengedésétől függött. Ez a feltétel azonban be nem következett, mert a kir. kereskedelemügyi miniszter a beszerzési engedély kiadását megtagadta. Erre való tekintettel a felperes a hatályba nem lépett szerződés teljesítését az alperestől nem követelheti. 105. /. Az adósnak a hitelezőhöz intézett figyelmeztetése, hogy követelését a többi hitelező előtt érvényesítse s a hitelezőnek ezt követő eljárása csak akkor céloznák a hitelezők kijátszását és volnának a jó erkölcsökbe ütközők, ha az adós fenn nem álló követelésre tette volna lehetővé a hitelezőnek, hogy követelését a többi hitelezőt megelőzően érvényesítse. — 77. Az, hogy valamely követelés a jó erkölcsökbe ütközik-e, mindenkor hivatalból vizsgálandó körülmény. (Kúria 1933 márc 23. p. vil. 2793/1932. sz.) 106. Az 1926: XVI. tc. 4. §-a 3. bekezdésében előírt átszámítás csak a békebeli illetményeket meghaladó és a pénzromlás idejében felemelt illetményekre alkalmazható- (Kúria 1933. márc. 24. P. II. 2350/1931. sz.) Indokok : Minthogy az alperesi társaságnak az 1914. évben nyugdíj szabályzata nem volt, hanem első nyugdíj szabályzatát csak 1921. december 31-én létesítette: az 1926 : XVI. tc. 4. §-ának 3. bekezdése értelmében az átértékelés alapjául a 4. § 2. bekezdése szerint kiszámított járandóságnak az időközi befizetésekre megállapított módon (3. § 4. bek.) az 1914. évi értékre átszámított összege szolgál. E jogszabály megalkotásánál a törvényhozó nyilvánvalóan abból indult ki, hogy az 1914. évet követő időben felemelt illetmények a korona értékcsökkenése folytán már nem képviselik a békebeli értéket, ennek pedig természetszerű következménye az, hogy a nyugdíjfizetési kötelezettséget megállapító, de a pénzromlás idejében keletkezett és azt már figyelembevevő első nyugdíj szabályzat rendelkezései ezekre a felemelt illetményekre nézve nem vonatkozhatnak aranykorona értékre, hanem a koronának a szabályzat megalkotása idejében lecsökkent