Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 57 87. A késedelmes teljesítés esetére vállalt, a kamatot meghaladó kárfelelősség nem érvényesíthető, ha az adósnak ismert anyagi körülményei alapján a hitelezőnek számolni kellett azzal, hogy az adós nem tud pontosan teljesítem. (Kinin 1932. febr. 3. P. IV. 4122/1930. sz.) Tényállás : A kölcsönügyletre vonatkozó okiratban az alperes kijelentette, hogy ha kötelezettségének 1924. június 30-án pontosan eleget nem tenne, az ebből eredő minden kárért felelős. A felperes az alperesnek erre a felelősségvállaló nyilatkozatára alapítja kártérítő követelését. Alperes már a kölcsönzés idejében is szorult helyzetben levő adós volt. Felperes a kölcsön folyósítása idejében jó vagyoni viszonyok közt élő ember volt. Akkor építtette fel házát, amikor a búzakölcsön megtérítése iránti pert az alperes ellen már megindította. Gépet és földet vásárolt a felperes. Indokok : Ilyen ügyállás mellett kétségtelen, hogy a felperesnek számolnia kellett azzal, hogy a szorult anyagi helyzetben levő alperes a kikötött határidőben nem lesz képes teljesíteni. Ha a felperes ennek ellenére fizetési képességét meghaladó kötelezettségek vállalásába bocsátkozott és ezen eljárásának következményekép perekkel megtámadták és ebből kifolyólag költségei keletkeztek, a felperesnek ekként keletkezett kára a saját gondatlanságának a következménye. Ennek a kárának a megtérítését a felperes nem háríthatja rá az alperesre azon a címen, hogy az alperes a pontos teljesítés elmulasztása esetére felperesnek ebből eredő mindenféle káráért felelősséget vállalt. Mert a szóbanlevő, a jelen per tárgyául szolgáló kárt a kifejtettekhez képest a felperesnek az a gondatlan eljárása idézte elő, hogy habár előre láthatta, hogy az alperes pontosan teljesíteni képes nem lesz, mégis olyan költekezésekbe és kötelezettségvállalásokba bocsátkozott, amelyek azután fizetési nehézségekbe sodorták. = A késedelmi kamatot meghaladó kártérítésről 1. K. 1922. jan. 27. P. II. 2608/1921. (Hj. Dt. 15., 40.), amely kárért «a vétkes, avagy szándékosan késedelembe esett< adós felel és 1. Grosschmid, Fejezetek II. 85. § 5.' 88. A részvényes törvényben biztosított azt a jogát, hogy a közgyűlésen megjelenhessék, felszólalhasson és indítványokat tehessen, csak a törvény és az ennek megfelelően alkotott alapszabályok korlátai között gyakorolhatja. (Kúria 1932 febr_ 3 p IV. 5105/1931. sz.) Indokok : Az alperes részvénytársaság a K. T. 157. §-ának megfelelően alkotott alapszabályainak 6. §-a akként rendelkezik, hogy csak az a részvényes jelenhet meg a közgyűlésen, aki a részvényeit legkésőbb a közgyűlést megelőző napon a hirdetményben megjelölt helyen letette és az erről szóló letét-