Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

58 Hiteljogi Döntvénytár. jegyet felmutatja. A felperes azonban a birtokában lévő egy darab névre szóló részvénynek az e végből kijelölt banknál való letételét csakis a kitűzött rendkívüli közgyűlést közvetlenül megelőző napon kísérelte meg, azt azonban nem teljesíthette, mert ez a nap vasárnapra esett, amikor a bank zárva volt. Ez a felperesnek olyan mulasztása, amely utólag nem orvosolható és amelynek következményeit neki kell viselnie és amely mulasztása ezért kizárja azt, hogy az alapszabályokban meghatározott feltételek teljesítése nélkül és így ezek ellenére a közgyűlésen részvényesi jogokat gyakorolhasson. 89. /. A képviseleti jog nélkül kötött ügyletből eredő jogok és kötelezettségek nem szállanak át a képviselőként eljárt személyre. — //. A K. T. 160. §-a második bekezdéséből eredő felelősség független attól, hogy az eljáró személy az utólagos jóváhagyás bekövetkezésére jóhiszeműen számíthatott-e. (Kúria 1932. febr. 4. P. IV. 3388/1930. sz.) Ügyállás : Felperes az F. és Sz. r.-t. nevében kötötte az adás-vételi ügyletet. A részvénytársaságot utóbb nem jegyezték be. Felperes és alperes is kölcsönösen kártérítési keresetet indítottak nemteljesítés miatt. A kir. Kúria döntése szerint felperes kártérítést nem követelhet, alpere'snek a nemteljesítésből eredő kárát ellenben megtéríteni tartozik. Indokok : I. A cégjegyzékbe be nem jegyzett részvénytársaságnak — nemlétező személynek — képviselője nincs. Ebből folyólag a felperes az adás-vételi szerződést a részvénytársaság nevében képviseleti jog nélkül kötötte. Oly szerződés pedig, amelyet valaki más nevében képviseleti jog nélkül vagy képviseleti joghatárainak túllépésével köt, a képviseltre csak jóváhagyás esetében válik hatályossá. Minthogy ez* a jóváhagyás a szóbanlevő részvénytársaság részéről — cégbejegyzés hiányában — be nem következett, a jogügylet hatálytalan. A hatálytalan szerződés alapján teljesítés vagy nemteljesítése miatt kártérítést sem a képviselt, sem a képviselő nem követelhet. Olyan jogszabály, amely szerint a képviselt jóváhagyásának hiányában az ügyletből eredő jogok és kötelezettségek a képviselő személyére szállanának át, nincsen. A jogoknak és kötelezettségeknek ily átszállása a K. T. 160. §-ának második be* kezdése alapján sem vitatható. Az idézett törvényhely szerint azok, akik a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek. Ez a törvényes rendelkezés a képviseleti jog nélkül eljárt személyeknek csupán felelősségéről és nem jogáról szól; teljes összhangban az általános magánjognak az álképviselőre vonatkozó, a K. T. 52. §-ában is kifejezett azzal a szabályával, amely csakis a szerződő másik félnek adja meg a jogot arra,