Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

56 Hiteljogi Döntvénytár. köteleztetett. Most valóságos kárának a kötbérmarasztalást meghaladó összegét perli. Indokok: Jogszabály, hogy a kötbéren felüli kártérítés követelése kétség esetében kizárva nincs. Attól függ, hogy a felek a szerzó'dési bírság meghatározásával egyúttal mellőzni akarták-e a hitelező' esetleges kárkövetelését. S minthogy ezt a szándékot vélelmezni nem lehet, a perben pedig nincs adat arra, hogy a felek a kötbér kikötésével a felperes netán felmerülendő további kárának érvényesítését kizárni akarták volna, ellenkezőleg a szerződésnek abból a rendelkezéséből, hogy a kötbéren felül a felperest a nemteljesített szállítás folytán előállható kárai tekintetében is zálogjogi, illetve jelzálogjogi igények illetik, arra lehet következtetni, hogy a felperesnek a kötbéren felüli kártérítési igénye már eleve elismertetett. A faárak csökkenése folytán előállott kárt köteles az alperes a felperesnek megtéríteni annak a jogelvnek az alapján, hogy aki kártérítésre van kötelezve, az minden vagyoni hátrányt köteles megtéríteni, amely a kötelezettségét megállapító körülményből közvetlenül vagy közvetve a hitelezőre hárult. Már pedig kétségtelen, hogy ha a felperes a fát az alperes szerződésszegése miatt csak jelentékenyen később tudta eladni, mint ahogy a szerződés pontos teljesítése esetén eladhatta volna s ezalatt az idő alatt a faárak lényegesen csökkentek, az ebből előállott kár a szerződésszegés eredménye. A kártérítési kötelezettség megszűnése okául sikerrel nem hivatkozhatott alperes vis majorra. A szerződés megkötésekor ugyanis ismerte a helyet, ahonnan a fuvarozásnak történnie kellett s a dolog természete szerint tudta az elfuvarozandó fa mennyiségét. Számot kellett tehát már előre vetnie a fuvarozás nehézségeivel s figyelembe kellett vennie az esetleges akadályokat. Vis majornak csak az olyan előre nem látható rendkívüli események és körülmények tekinthetők, amelyre józan gondolkodás mellett előre számítani nem lehet s amelyek emberi erővel el nem háríthatók. A faárcsökkenések kiszámításánál a szakértő által alapul vett svájci frank értéket az alperesek nem kifogásolhatják, mert a korona 1924. évi árfolyamhullámzása miatt a szakértő által alapul vett svájci frankban kifejezett áraknál a svájci frank csak számolási érték gyanánt szerepel s csupán azt célozza, hogy a valóságos árcsökkenés kimutatható legyen, ami koronaszámítás mellett lehetetlen lett volna. Idegen valutának az akkori viszonyok között számolási érték gyanánt történt alapulvétele egyébként sem ütközik tiltó jogszabályba.