Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 41 esetre 5628 pengő tiszta hasznot hozott volna. E szerint a szerződés teljesítése esetén az alperes a vasúti fuvardíj és jegelési költség viselésétől eltekintve is jelentékeny vagyoni veszteségével szemben a felperes a jóhiszeműségnek és méltányosságnak meg nem felelő aránytalan nyereségre tett volna szert. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a ténybeli következtetése is, hogy ezt a nyereséget a felperes az alperes tapasztalatlanságának kihasználásával kötötte ki. Márpedig általános jogszabály, hogy az a szerződés, amellyel valaki másnak tapasztalatlanságát kihasználva a maga részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki : semmis. = I. K. 1883. okt. 19. 520/1883. (Dt. u. f. 7., 122.) helykülönbség mellett történt vételnél más megállapodás híján a K. T. 341. §-a alapján a vevőre rótta a szállítási költségeket. A M. M. T. 1359. §-a szerint is «a teljesítési helytől különböző helyre küldéssel járó költségeket a vevő köteles viselni». — II. Ily kizsákmányoló ügyletekre vonatkozóan v. ö. Mj. Dt. 24., 151. és 165 továbbá 22., 63. és a jegyzetben ott felsorolt eseteket. L. a M. M. T. 977. § 2. bekezdését és Szladits cikkét Jogt. Közi. 1932. 53. 59. A szállítmányozónak a K. T. 387. §-án alapuló követelései szerződéssel módosíthatók. (Kúria 1931. dec. 15. P. VII. 4977/1930. sz.) Indokok : Az irányadó tényállás szerint az alperesi cég azzal a határozott utasítással bízta meg a felperest a szállítás lebonyolításával, hogy a vasúti kocsik beszerzésének költségét, valamint a feladás költségeit a feladóként szereplő H. E. máramarosszigeti kereskedő viseli s az ő terhére csak a szállítmánynak a csehszlovák vasúti vonalakra eső bérmentesítése esik. A felperes pedig a megbízást kifejezetten ilyen értelemben fogadta el. A kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást, ha a felek jogviszonyukat eltérőleg szabályozták. A K. T. 387. §-ának rendelkezésétől eltérően a felperes a jelen esetben tehát csak a csehszlovák területen eszközölt bérmentesítésből felmerült költségeit és kiadásait igényelhette az alperestől s a szállítmányt jogszerűen csak ezek erejéig terhelhette meg, annál is inkább, mert a csatolt levél tanúsítása szerint H. E. a vagonok beszerzésével felmerülő minden költség megtérítését a felperessel szemben magára vállalta, a csatolt sürgöny tartalma szerint az általa adott megbízásból keletkezett költségekkel és kiadásokkal pedig az áru megterhelését nem kívánta, hanem azt közvetlenül a felperessel maga akarta elintézni. Az alperes részéről adott megbízás terjedelmén nem változtat az a körülmény sem, hogy H. E. utasítást adott a felperesnek, hogy a szállítmányt új fuvarlevéllel a csehszlovák területen levő sátoraljaújhelyi vasúti állomáson ismét adja fel az alperes címére, mert a peres felek közötti jogviszony a kettőjük között létrejött megállapodás alapján bírálandó el, s minthogy a felperes a megbízást az alperestől úgy fogadta el, hogy csak a csehszlovák területre szükséges bérmentesítés költségeivel terhelhető meg az áru, s minden egyéb kiadást és költséget H. E. visel, a felperes a H.-t terhelő költségeket és kiadásokat az új feladás alapján sem háríthatta át az alperesre.