Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

^8 Hiteljogi Döntvénytár. teljesítési határidőt a késedelmes félnek kell kérni. L. e kérdésről különösen Kovács Marcél kúriai bírónak a joggyakorlati anyagot is feldolgozó, cikkét : Utólagos teljesítési határidő. (Ügyv. Lapja, 39. évf. 4. sz.) 39. A kereskedő árujáról rendszerint szabadon rendelkezik. (Kúr.a jm nov 25 p n 7824/1930 sz ) Tényállás : Felperes a D. Testvérek céggel megállapodott, hogy a cég alkalmazni fogja, ha bizonyos cégük szerint felsorolt nagykereskedőktől árukat kap üzlete részére. Ez az árubeszerzési kísérlet a nagykereskedők (alperesek) magatartásán meghiúsult. A D. testvérek cég ezután a kereskedelmi és iparkamaránál panaszt tett, de ezt alpereseknek kijelentése után, hogy nem kifogásolják, ha bármely szakmabeli cég a D. testvérek cégnek árut szállít, visszavonta. A D. testvérek cég felperest nem alkalmazta. Indokok : A kereskedőnek az általános cselekvési szabadsága körébe esik a tulajdonát képező vagy gondjaira bízott áruk felett való rendelkezés, amelyet a törvényben megjelölt kivételektől (közszükségleti cikkek) eltekintve elvileg szabadon gyakorolhat. Ebből folyik az a joga is, hogy a tulajdonát áruba bocsáthatja vagy eladását mellőzheti, és amennyiben versenyviszonyban levő kereskedővevőről van szó, az ügyletkötést a a tekintetbe jövő jogos érdekek összeegyeztetése végett külön is megvizsgálhatja. Ha alperesek az őket megillető ezzel a joggal éltek, az ennek gyakorlásából felperesre háramló kárért csak akkor volnának felelősségre vonhatók, ha jogukkal észszerű és megengedett érdek nélkül nyilvánvalóan és kizárólagosan azért éltek volna, hogy ezáltal a felperest károsítsák. Felperes azonban azt, hogy alperesek az áruknak a D. Testvérek részére való eladását szándékosan és kizárólagosan azért tagadták meg, hogy felperesnek a jóerkölcsökbe ütköző módon kárt okozzanak, nem is állította, s ilyen eljárás a megállapított tényekből sem következtethető. E nélkül pedig az a körülmény, hogy az alperesek magatartása miatt nem következett be a felperes alkalmaztatásának kikötött feltétele, nem nyújt alapot a felperessel szembeni kártérítési kötelezettségük megállapítására. = Egyrészről annak a kimondása, hogy rendszerint nincs szerződéskötési kötelezettség (Kontrahierungszwang), másrészről annak a kiemelése, hogy ezzel a szabadsággal sem élhet a kereskedő nyilvánvalóan csak károsítás céljából (chicane, M. M. T. 1711.). 40. Az ajánlattól való visszalépés fenntartásáéra vonatkozó kikötések a létrejött szerződéstől folyó teljesítési kötelezettség terjedelmének meghatározásánál is figyelembe jöhetnek. ^Kúria 1931 nov 26 p Iy 3257/1930. sz.)