Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. •11 terjed ki. Ebből a szempontból természetesen a megtartási jog megnyíltának az időpontja, vagyis az az időpont az irányadó, amikor érvényesítésének törvényi előfeltételei (így a birtokbavétel) beállottak, mert az adós utólagos tulajdonátruházásaival nyilván nem hiúsíthatja meg a hitelező szerzett jogának az érvényesülését. A felperes birtokábakerülés alkalmával (1929. július 25—27-én) pedig az áruk az alperes tulajdonává lettek azáltal, hogy miután az érvényes vételi szerződést az alperes megkötötte, az árukat a saját megbízottja (a felperes) útján át is vette. = I. A szállítmányozó megtartási jogáról ugyanígy : Ker. és Vált. tvsz. 1897. D. 348. (Baumgarten, 302. e.) — II. A meghatározott rendelkezés megszűnése után gyakorolható megtartási jogról 1. Hj. Dt. 6., 56. ; 8., 58. ; 9., 89. — III. Az adós értesítésének elmulasztásáról 1. Hj. Dt. 24., 89. 38. A vevő az utólagos teljesítést jel nem ajánló eladótól ily teljesítési határidő engedélyezése nélkül is követelhet kártérítést. ^Kúria 1931 noy 25 p. yil. 6474/1930. sz.) Indokok : A nem szállítás esetére kikötött 5 °/0 jutalék a Kúria, megítélése szerint lényegében kötbér, s így a kikötött kötbér összege 8.562,500 K-t tesz ki. Tekintettel arra, hogy ez a kötbér egy 27.500,000 koronás kötelezettség teljesítésére köttetett ki s több mint 30°/0-os kártérítésnek felel meg, tekintettel arra, hogy az ilyen mérvű kártérítés a hitelezőnek a teljesítés körül fennforgó minden jogosult érdekét meghaladja, a Kúria az alperes kérelmére a kötbér mérvét méltányosságból 5 °/0-ra szállította le, s ennélfogva összegszerűleg 1.375,000 K-ban állapította azt meg. A kötbér megítélésének nem akadálya az, hogy a vevő a K. T. 354. §-a értelmében kártérítési igényének hangoztatása mellett a teljesítésre alperesnek póthatáridőt nem engedélyezett, mert a K. T. 354. §-ának nem az az értelme, hogy ha a kártérítést követelő fél egyúttal az utólagos teljesítésre határidőt nem engedett, a kártérítéshez egyáltalában nincs joga, hanem csak az, hogy amennyiben a másik fél utólagos teljesítésre kész, ezt vissza nem utasíthatja. Minthogy azonban az alperes az utólagos teljesítést soha fel nem ajánlotta, a vevőt a kártérítés az utólagos teljesítési határidő engedélyezése nélkül is megillette. Az alperes tehát a kötbért a Kiiria által megállapított mértékben fizetni tartozik. = 1. A 324. E. H. szerint a K. T. 273. §-ának a kötbérkikötés korlátlanságát biztosító intézkedése hatályban ma is fennáll. (Ugyanígy : K. 1918. jún. 5. P. VIII. 48/1918. és 1929. márc. 6. P. IV. 4402/1928.; Hj. Dt. 12., 98. és 22., 32.) És a kamattörvények sem alkalmazhatók a szerződésnek nem vagy nem kellő teljesítésének esetére önállóan kötelezett kötbérre. (K. 1897. máj. 7. I. G. 71/1897.; F. H. II. 415.). — 2. Állandó joggyakorlat szerint az utólagos