Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. let, amelyre a K. T. idevonatkozó rendelkezései általában és különösen 347. §-ának, következőleg 352. §-ának a rendelkezései nem. de az általános magánjogi szabályok alkalmazandók. (Kúria im my 18 p vn 4472/1930. sz.) 35. Az eladottnál későbbi évadbeli tűzifa más árunak minősül. (Kúria 1931 noy 18 p IV 7631/193o. s/.) Indokok : A kikötött termelési évad a tűzifánál oly lényeges alkateleme a vételi szerződésnek, hogy későbbi évadbeli tűzifa nem esik a szerződéses áru fogalma alá, hanem más árunak minősül. Ilyen esetben pedig a K. T. 350 §-a hasonszerűleg alkalmazandó lévén, az eladó nem hivatkozhatik a vevővel szemben azokra a törvényi rendelkezésekre (K. T. 346. és 349. §), melyek a hiány mentességre vonatkozó szavatossági jogok érvényesítését korlátozzák, következőleg arra sem, hogy a kifogásolás elkésett. Nem perdöntő ebből a szempontból az, vájjon a vétel helyi vétel volt-e vagy helykülönbség melletti, mert az állandó bírói joggyakorlat értelmében az előbbire is kiterjedt a K. T. 350. §-ában kifejezésre jutó jogszabály. A szóbanlévő szerződésellenes szállítás folytán a vevő a K. T. 348. §-a értelmében jogosan követelhet árleszállítást abban az esetben is, ha kár őt nem érte, mert azok, akiknek a fát továbbadta, véle szemben igényt nem támasztottak. = V ö. az 5. sz. esettel. 36. Az 1900: XVI. tc. 8. §-ában előírt biztosítás elmulasztása esetén megtérítendő teljes kár ama szolgáltatások összege, amelyet az alkalmazott a pénztártól kapna. (Kúria 1931. nov. 19. P. II. 3153/1930. sz.) Indokok . Azáltal, hogy a püspökség elhalt javadalmasa felperest a püspökség erdőgazdaságában erdőőrként alkalmazta, a szolgálati jogviszony a felperes és az erdőgazdaság tulajdonosa, vagyis a püspökség, nempedig a felperes és a püspökség javadalmasának személye között jött létre. A javadalom terhelésének a tilalma pedig a püspökség részére rendszeresített állásokra felfogadott alkalmazottak alkalmazására nem vonatkozik. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy az alperes püspökséget helyesen perbenvontnak tekintette és az alperesnek a felperes balesetéért az alábbiak szerint való felelősségét megállapította. Az 1900 : XVI. tc. 8. §-a értelmében a munkaadó köteles a szolgálatában álló gazdasági (külső) cselédet az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál (1913. évi XX. tc. 1. §) baleset ellen biztosítani. Az 1902 : XIV. tc. 24. §-a szerint az a munkaadó, aki az 1900 : XVI. tc. 8. §-ában előírt biztosítási kötelezettsé-