Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)
Hiteljoi/i Döntvénytár. 25 gének eleget nem tesz, az ezen mulasztásából eredő teljes kárért az alkalmazottjának felelősséggel tartozik. A bírói gyakorlat e törvényes rendelkezésnek azt az értelmet tulajdonítja, hogy a teljes kár alatt ez esetben azt a kárt kell érteni, amely az alkalmazottat a balesetbiztosítás elmulasztása folytán éri, vagyis azt, hogy az alkalmazott nem kapja meg azokat a szolgáltatásokat, amelyek az Országos Gazdasági Munkáspénztárból biztosítás esetén megilletnék. Magasabb kártérítésre nem nyújt alapot az a tény, hogy a püspök felperest a baleset után addigi járandóságai mellett tovább is szolgálatban tartotta, mert a felperes a további alkalmazás alatt az illetményeket a teljesített szolgálatának az ellenértékeként kapta. Felperes a kifejezettek szerint ugyanazon elbánásban részesül, mintha az országos gazdasági pénztárnál baleset esetére biztosított volt volna. Biztosított alkalmazottak javára pedig a vétlen kártételre vonatkozó jogszabályok alkalmazást nem nyernek. De a jogszabályok alkalmazásának a feltétele a más jogvédte érdekének a jogellenes, bár nem vétkes megsértése is. A tényállás szerint pedig a felperes a balesetet akként szenvedte, hogy fakiosztás közben a síkos lejtőn megcsúszott, a vállán lógott fegyvere elsült és jobbcombját keresztül lőtte. A felperes balesete tehát puszta véletlen esemény folytán következett be. 37. 7. A szállítmányozót és a fuvarozót is megilleti a K. T. 309. §-ában szabályozott megtartási jog. — 77. Meghatározott rendelkezésnek csak különös utasítás tekinthető. Utólagos rendelkezés csak elfogadása esetén akadálya a megtartási jog gyakorlásának. — 777. Megtartási jog csak oly ingón gyakorolható, amely az adós tulajdona. ^Kúria 1931 noy M p IV 3404/1930. sz.) Indokok: A K. T. 388. §-a ugyan a szállítmányozónak (a K. T. 411. §-a pedig a fuvarozónak) zálogjogot ad a szállítmányozott, illetve a fuvarozott árakra, amennyiben azok a birtokában vannak vagy amennyiben azok felett rendelkezhetik. E mellett azonban természetesen megilleti a szállítmányozót (és fuvarozót) a K. T. 309. §-ával minden hitelező részére bármely kereskedelmi ügyletből eredő követelés tekintetében engedett megtartási jog is. Azt , hogy a K. T. a 388. §-ában (illetve a 411. §-ában) meghatározott törvényi zálogjogot élvező szállítmányozót (illetve fuvarozót) ki akarta zárni a 309. §-ában szabályozott megtartási jogból, ilyirányú kifejezett rendelkezés nélkül annál kevésbbé lehet feltenni, mert a kétféle jogosítványnak köre lényegesen eltér, így egyebek közt abból az ezúttal különösen jelentős szempontból is, hogy míg a szállítmányozót (illetve fuvarozót) törvényi zálogjog csak ama követelések erejéig illeti, melyek éppen a zálogtárgyra vonatkozó szállítmányozási (illetve fuvarozási) ügyletből erednek, addig a megtartási jognál nem szükséges az összefüggés a megtartás tárgya és a követelés között, hanem az kiterjed mindennemű kereskedelmi követelésre, tehát a fel-