Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

14 Hiteljogi Döntvénytár. 21. I. A K. T. nem korlátozza azt, hogy a szövetkezet közgyűlésén, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésén ki elnökölhet, de — II. szavazati jog csak a tagokat illeti. — 777. Az igazgatók és a felügyelőbizottsági tagok elmozdítása napirendre tűzendő. — IV. Az igazgatóság a maga tagjának alkalmazottként sem állapíthat meg javadalmazást. - V. A veszteségnek a tagok közt felosztására vonatkozó alapszabályi rendelkezést a K. T. nem zár^a ki. (Kmia 1931. okt. 30. Pk. IV. 4302/1931.) Indokok : A szövetkezetet alapszabályának módosítására a 68,300/1914. I. M. számú rendelet 32. §-a alapján felhívó cégbírósági végzésre vonatkozó másodbírósági végzést a kir. Kúria a hivatkozott rendelet 29. §-a értelmében egész terjedelmében bírálta felül, a felfolyamodó szövetkezet panaszaira tekintet nélkül. Az alapszabály 24. §-a úgy szól, hogy a «Fructus» Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezetek Központja mint szövetkezet megbízottja részt vehet úgy az igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseken, mint a közgyűléseken és ott indítványokat tehet, sőt szükség esetén elnökölhet is. A K. T. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a szövetkezet közgyűlésén, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésen ki elnökölhet. A szövetkezeti tagok, továbbá az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok jogát pedig másnak az elnöki működése magában véve nem csorbítja, ha az elhatározás (szavazás) joga ebben az esetben is csak őket illeti. Különösen kisebb szövetkezeteknek fontos érdeke is fűződhetik ahhoz, hogy szélesebb körű üzleti tapasztalatokkal rendelkező egyén vezesse a szerveinek tanácskozását. Nincs tehát törvényi a.kadálya annak, hogy a szövetkezet alapszabálya az elnöklésre feljogosítsa annak a központi szövetkezetnek kiküldöttjét is, melynek az alapszabály 20. §-a szerint maga a szövetkezet is tagja. Az alapszabály 24. §-ának az a rendelkezése azonban, hogy a központ megbízottja «szükség szerint elnökölhet)), határozatlan az elnöklésének esetére nézve, szemben az alapszabály 28. §-ával, mely szerint : «a közgyűlés elnöke az igazgatóság által saját köréből választott elnök vagy elnökhelyettes, ezek akadályoztatásakor pedig A közgyűlés többsége által erre kijelölt tag», a 37. § 3. bekezdésével, mely szerint : «az igazgatóság tagjai maguk közül évenként elnököt és alelnökhelyettest választanak)), végül a 43. § 2. bekezdésével, mely szerint : «a felügyelőbizottság elnökét és ennek helyettesét a bizottság maga választja*. Ezeket az alapszabályi rendelkezéseket tehát a közgyűlésnek alapszabálymódosítás formájában összhangba kell hoznia. A központi megbízottnak, elnöklése esetére, az alapszabály 24. § 2. bekezdésében adott azt a jogosítványt azonban, hogy szavazategyenlőségnél (a közgyűlésen, illetve az igazgatósági és felügyelőbizottsági üléseken) ő dönt, a kir. Kúria is jogszabálysértőnek találta. A határozatok meghozatalához ugyanis szótöbbség lévén szükséges, szavazategyenlőségnél az elnök döntése lényegileg szavazati jognak a gyakorlása, ami pedig a K. T. 225. § 13. pontjából, továbbá a K. T.-nek a 241., illetve 244. §-a folytán a szövetkezetekre is alkalmazandó 182. és 194. §-aiból kitűnően csak a szövetkezeti, illetve igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat illetheti. Az alapszabály 29. §-ának első bekezdés első mondata szerint : «a közgyűlést a K. T. 178. és 195. §-aiban említett esetek kivételével az igazgatóság