Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 5 létrejött ügylet pedig a megrendelővel szemben hatálytalan (1900 : XXV. tc. 4. §-ának második bekezdése). Igaz, hogy etörvény 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott 27,483/1901. számú K. M. rendelet 6. §-a a nagyobb gazdasági gépeket — amelyhez a perben tárgyalt cséplőkészlet is tartozik — a törvény 1. §-ának rendelkezése alól kivette; kisbirtokosokkal szemben mégis csupán azzal a feltétellel, ha a megrendelés a községi elöljáróság által az okiraton hitelesíttetik. Ez a hitelesítés ebben az esetben be nem következett , noha a perbeli jogügylet hatálya az idézett feltétel megszorítása alá esik. A felperesek mind a négyen földmívesek. A felpereseknek ilyen személyi és gazdasági viszonyai között nincs jogi jelentősége annak, hogy a felperesek a megrendelt gazdasági géppel bércséplést is eszközöltek. Mert a mezőgazdasági munkára irányuló élethivatásuknál és részben mezőgazdasági ingatlanaiknál fogva nyilvánvalóan ahhoz a társadalmi osztályhoz és foglalkozási ághoz tartoznak, amelynek a gazdasági helyzetével összeegyeztethetetlen ügylet hátrányaitól való megóvása volt éppen az idézett törvényes rendelkezés célja. Az a tény is közömbös, hogy a felperesek a másodrendű alperes részéről leszállított cséplőkészlet et úgy az 1925., mint az 1926. évben cséplésre használták. Mert a kir. Kúria 44. számú polgári döntvénye értelmében a nagyobb gazdasági gép átvétele és használatbavétele egymagában nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az 1900 : XXV. tc. 1. §-ában foglalt tilalom ellenére a 27,483/1901. számú K. M. rendelet 6. §-a utolsó bekezdésében megállapított feltétel megtartása nélkül kötött ügyletnek hatálytalanságára hivatkozhassék. A megállapodás ezek szerint a felperesekkel szemben a P. H. T. 450. számú határozat szerint hivatalból is figyelembe veendő okokból hatálytalan lévén : a felek között az eredeti állapot visszaállításának van helye akként, hogy a felek mindegyike az ő kezéhez jutott vagyontárgyakat annak hasznaival — de a forgalmi értékcsökkenésre való tekintet nélkül — az alaptalan gazdagodás szabályai szerint a másiknak visszaadni köteles ; amelyen felül az ügylet tárgyának csupán szándékos vagy vétkes gondatlanságra visszavezethető megrongálásáért tartozik felelősséggel (44. számú döntvény). A felpereseknek az a követelése tehát, mely arra irányul, hogy a leszállított cséplőkészletnek a felperes részéről leendő egyidejű visszaadása ellenében az alperes az általa felvett 8140 pengő vételárnak — a felperesek által beismert 717 pengő 87 fillér cséplési kereset beszámítása után fennmaradó — 7422 pengő 13 fillér hátralékos összegét és ennek a kereset beadásától járó 5 %-os