Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

4 Hiteljogi Döntvénytár. hanem arról, hogy az elsőrendű alperes nem a szerződés tárgyát adta át, hanem más árut szállított; amely esetben pedig a kereskedelmi törvénynek az áru haladéktalan megvizsgálására és az azonnali értesítésre vonatkozó rendelkezéseire az elsőrendű alperes nem hivatkozhatik (K. T. 350. §). Nem vitás azonban, hogy azokat a zsákokat, amelyeket a felperes az általa gyakorolni kívánt elállás folytán az elsőrendű alperesnek visszaadni tartoznék, a m. kir. Államvasutak elárverezték azért, mert a felperes ezeket a zsákokat a m. kir. Államvasutaktól kiváltani elmulasztotta. Ez az árverés az elidegenítéssel azonos jogi jelentőségű. Márpedig az elállás hatályát veszti abban az esetben, ha az elálló fél azt a dolgot, amelyet vissza kellene szolgáltatnia, elidegenítette. A szerződés felbontására — az elállásra — irányuló jog gyakorlása tehát az utóbb bekövetkezett ténykörülmények folytán a felperesre nézve lehetetlenné válván, a felperes ezidőszerint már csak a vételár leszállítását követelheti. = Ad I. Régi gyakorlat, hogy K. T. 346. §-ának a vevőre terhes kifogásolási szabálya nem alkalmazható, ha az eladó nemcsak a rendelttől minőségben eltérő, hanem egészen más árut szállított. Nem alkalmazható pedig tekintet nélkül arra, vájjon az eladó eljárása csalásnak minősül-e. így a régebb német bírói gyakorlat is. Az új (1897. évi) német kereskedelmi törvény (378. §-ában) kifejezetten azt rendeli azonban, hogy az említett szabály akkor is kötelező, ha az eladó más árut küldött, hacsak a küldött áru nem tér el szemmelláthatóan annyira a megrendeléstől, hogy az eladónak az áru elfogadását a vevő részéről kizártnak kellett tekinteni. — Ad II. V.ö. K. 1899. ápr. 26,283/1899.; (Grill: Új Dt. 4. 2383.): «az, hogy az alperes elsősorban a vételügylettől elállani szándékozott, nem zárhatja el őt attól, hogy amennyiben az elálláshoz való joga nem állana fenn, a vételár aránylagos leszállításának követelhetését ne gyakorolhassa*. L. még : K. 1901. okt. 25. 748/1091. (Dt. 3. f. 21., 184.) és 1908. febr. 26. 459/1907. (Grill: Új Dt. 4. 2377.) 6. A megrendelések gyűjtésére vonatkozó tilalom ellenére kötött ügyletnek a megrendelővel szemben hatálytalansága folytán az eredeti állapot visszaállításának van helye, de a vevő a gép forgalmi értékében beállott csökkenéssel nem terhelhető. (Kúria 1931. okt. 22. P. IV. 1952/1931. sz.) Indokok: Az 1900 : XXV .tc. 1. §-a értelmében kereskedők vagy ezek megbízottjai a kereskedő lakhelyén kívül megrendelés gyűjtése végett csak oly iparosokat vagy kereskedőket kereshetnek fel, akik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak. Az e törvény tilalma ellenére