Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

1. A nem alapszabályszerű cégjegyzéssel kiállított váltóból nem ered váltói kötelezettség akkor sem, ha a részvénytársaság utóbb hallgatag tudomásul vette. (Kúria 1931. okt. 13. P. VII. 3808/1980. sz.) Indokok : Alaptalanul panaszolja a felperes, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem tekintette az alperes váltói kötelezettségének kellő alapjául azt, hogy L. H. a váltó átvételét az alperes részvénytársasággal közölte s ez a váltó ellen, illetve amiatt, hogy nevében G. L. ügyvezető-igazgató azt aláírta, kifogást nem emelt, hanem hallgatag tudomásul vette. A kereset alapjául szolgáló váltónak az alperes részvénytársaság részéről elfogadói aláírással való ellátása ugyanis nem alapszabályszerű cégjegyzés mellett történt s az aláírást eszközlő G. L.-nak arra sem volt a K. T. 43. §-ának 2. bek. értelmében szükséges meghatalmazása, hogy az alperes nevében váltói kötelezettséget egyedül vállaljon. Ezzel szemben pedig az a körülmény., hogy az alperes a váltó kiállítása ellen nem tiltakozott, hanem azt hallgatag tudomásul vette, az eredetileg érvénytelen váltókötelezettséget utólag érvényessé nem teheti. Nem helytálló a felperesnek az a panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül következtetett a bizonyítás adataiból arra, hogy G. L. az alperes részvénytársaságnál fennállott üzleti gyakorlat szerint sem volt felhatalmazva az alperes nevében való váltókötelezettség vállalására. Az 1928. évi február 15-én kelt levél alakja ugyanis, amely szerint az azon levő cégaláírást szintén egyedül G. L. jegyezte, magábanvéve nem szolgáltat alapot oly következtetésre, hogy az alperes nevében ily cégjegyzéssel váltót is aláírhatott, G. S. tanú vallomása pedig, melyet a fellebbezési bíróság valódi tartalmának megfelelően fogadott el mérlegelés alapjául, éppen azt tartalmazza, hogy nem való, mik ép minden váltót, melyet az alperes részvénytársaság elfogad, G. L. egyedül ír alá, mert a tanú által ismert esetekben a cég jegyzése kettős aláírással történt. A felperes által állított üzleti gyakorlat útján nyert meghatalmazás megtörténtére tehát a fellebbezési bíróság ezekből az adatokból nem vonhatott következtetést. = V. ö. a Hj. Dt. 24. 108. sz. esettel. Hiteljogi Döntvénytár. XXV. 1