Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

150 Hiteljogi Döntvénytár. megvett áru átvétele folytán megszerezte, tekintet nélkül arra, hogy a C. J. cég és felperes közt létesült megállapodással és a két vagon árunak a felperes megbízásából eljárt szállítmányozó cég bírlalatába jutásával a felperes szerzett-e vagy sem erre az árura tulajdont. A F. lenipari részvénytársaságnak a C. J. céggel kötött vételi szerződés értelmében tulajdonjogfenntartás nélkül történő áruszolgáltatásra volt jogos igénye és az eladó cég részéről a számla záradékában foglalt utólagos tulajdonjogfenntartást, mint a vételügylet kikötéseinek az eladó részéről történt egyoldalú megváltoztatását, figyelembe venni nem tartozott. Ugyancsak figyelmen kívül és válasz nélkül hagyhatta a lenipari részvénytársaság vevőcég a felperes részéről történt azt a közlést, hogy az eladócégtől megszerzett tulajdonjogot a reá engedményezett vételár kiegyenlítéséig magának fenntartja, mert ez is ellentétben áll a C. I. céggel kötött vételi szerződésnek tartalmával, amely szerint az áru tulajdonjogfenntartás nélkül adatott el. A F. lenipari részvénytársaság a C. L céggel kötött vételügylet teljesítésére küldött két vagon lengyapotot a felperesi tulajdonjogszerzésre és tulajdon jogfenntartásra tekintet nélkül jóhiszeműen elfogadhatta az eladócég szerződésszerű, tehát tulajdonjogfenntartásnélküli teljesítéseként s így a F. lenipari részvénytársaság, mint jóhiszemű szerző a K. T. 299. §-a és a bírói gyakorlat értelmében megszerezte az eladott és átvett két vagon lengyapotnak a tulajdonjogát abban az esetben is, ha a felperes előzően szerzett is az árura a C. J. céggel kötött megállapodás folyományaként tulajdonjogot. A F. lenipari részvénytársaság tulajdonába került kereseti két vagon lengyapotnak a kiadását tehát a felperes az általa vitatott tulajdon jogfenntartás alapján jogszerűen nem követelhette. 167. Külföldivel, akinek munkavállalása hatósági engedélyhez kötött, a munkabér szerződés érvényesen megköthető ugyan, de hatályosulása az engedély megadásától, időtartama az engedély tartamától függ. (Kúria 1932. jún. 28. P. II. 3391/1930. sz.) Indokok : Az 1903 : V. tc. 18. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 204,000/1925. B. M. sz. rendelet értelmében 1925. évi augusztus 1. napját követőleg külföldieknek beutazása s munkavállalása hatósági engedélyhez van kötve. A szabály ellen vétő külföldi ellen éppúgy, mint a munkaadó ellen, a rendelet 19. §-ának 6. és 9. pontja alapján rendőri büntető eljárást kellett indítani. Ezeket a törvényes rendelkezéseket (munkaadó) alperesek ismerték. Kellő gondosság mellett azokat (munkavállaló) felperes már előzetesen is ismerhette és minthogy maga adta elő, hogy az 1926. április