Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 6. §-ának intézkedései vele szemben alkalmazást nem nyerhetnek. Az a körülmény tehát, hogy az alperes ügynökei őt a vidéki lakásán keresték fel, de a megrendelést a községi elöljáróság a megrendelési vagy szerződési okiraton nem hitelesítette, a szerződést, mint törvényes tilalomba ütközőt, érvénytelenné nem teszi. 154. A selyemszövőüzemet eladó kereskedőnek nem volt kötelessége, hogy az üzemet leltár szerint átvételi állapotában megvevő selyemárukereskedőnek, akinek tájékozatlanságát nem ismerte, felemlítse a láncfelvető gép hiányának a jelentőségét. (Kúria 1932. jún. 8. P. IV. 5867/1931. sz.) 155. A részvénytársaság igazgatóságának tagjai, mint idegen vagyon kezelésével megbízottak, a társasági ügyek vezetésében és ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságával tartoznak eljárni. (Kúria 1932. jún. 9. P. IV. 6940/1930. sz.) Indokok : A K. K. I. r.-t. igazgatósága, amelynek tagja volt alperes is, az 1923. év végétől az 1927. év elejéig folytatott működése alatt csak egy ízben, 1924. évi december hó 31. napján készített mérleget, azonban már ez a mérleg is hamis adatokat tartalmazott, ezt követően mérleget egyáltalán nem készített, mert ha állított is össze az 1925. év végén mérleget, ez éppen az igazgatósági elnöknek ama vonakodása miatt, hogy azt nem akarta aláríni, nyilvánosságra nem került és a cégbírósághoz sem terjesztetett be. Az igazgatóság annak ellenére, mikép kellő ellenőrzés gyakorlása esetén már az 1925. év végén észlelnie kellett volna, hogy a részvénytársaság nemcsak az alaptőkéjének a felét vesztette el, hanem a vesztesége az alaptőke összegének kétszeresét is megütötte úgy, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezte és hogy a fizetéseit nem tudja teljesíteni, sőt még a betétkamatadó befizetéséle tartalékolt összeget is másra költötte el, mégsem kérte meg a csődöt, hanem e helyett alaptőkéjét két és félszeresére felemelte, ami a csőd bekövetkezését nem hárította el, ellenben alkalmas volt arra, hogy harmadik személyek előtt a részvénytársaság vagyoni helyzete kedvező színben tűnjék fel és ezzel azok a betétek további odahordására ösztönöztessenek. Ezekből a tényekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az igazgatóság tagjai, köztük az alperes is,nemcsak a K. T. 187. §-ából folyó azt a kötelezettségüket sértették meg, amely szerint a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kísérni, annak alakulásáról időnként, az üzleti év folyamán is a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni és mint idegen vagyon kezelésével megbízottak a társasági ügyek vezetésében ós ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságával