Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 tartoznak eljárni, hanem tényeikkel, illetőleg mulasztásaikkal egyúttal a K. T. 198. §-ának az évi mérleg készítésére és a K. T. 200. §-ának az évi mérleg helyes felállítására, nemkülönben a K. T. 187. §-ának a közgyűlés összehívására, illetőleg a csőd­nyitás kérésére vonatkozó rendelkezéseivel is összeütközésbe kerültek. Minthogy pedig a betéteiket a részvénytársaságnál elhelyezett felperesek károsodása az igazgatóság tagjainak, köz­tük alperesnek, e jogellenes tényeivel és mulasztásaival, amelyek meg nem történte esetén a felperesek károsodása el lett volna hárítható, okozati összefüggésben áll: a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint alperest, mint a részvénytársaság igazgatóságának abban az időben volt tagját, a K. T. 189. §-a alapján a felpereseket ért kár megtérítésére kötelezte, anyagi jogszabályt nem sért. Nem menti az alperest vagyoni felelőssége alól az a körülmény sem, hogy a mérleg meghamisításával az ügyvezető igazgató őt is megtévesztette, sem az a körülmény, hogy a P. K. revizorainak jelentése alapján abban a menthető tévedés volt, hogy a részvénytársaság aktív volt és ezért a csődnyitás kérésének elmulasztása nem volna a terhére róható. Ezek a körülmények ugyanis a per eldöntése szempontjából közömbösek azért, mivel ezek az alperes jogsértő mulasztásainak a hatását nem enyesztetik el. Meg lévén állapítva az okozati összefüggés a felpereseknek kára és alperes mulasztása között, tárgytalan alperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíró­ság nem tette külön vizsgálat tárgyává, hogy a bekövetkezett kaiból mennyi az, ami az alperes magatartásával kapcsolatba hozható. De nem sertett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy az alperes teihére történt állítólagos hamisítások, megtévesztések és visszaélések igazolására a csődiratokat be nem szerezte és a szakértőket véleményük ezirányú kiegészítése végett személyesen meg nem hallgatta, mert amennyiben al­peresnek valamelyik igazgatótársának jogellenes eljárásából kára merült is fel, ez csupán arra adhatna neki esetleg alapot, hogy az illető igazgatótársa ellen kárkövetelést igényelhessen, de ez őt a saját mulasztásaival harmadik személynek okozott, károkért való felelőssége alól fel nem menti. = V. ö. Hj. Dt. 11., 27. 156. A mozgóképszínházra vonatkozó társulás magán­jogi ; harmadik személyekkel szemben csak az ügyvivő tag jogosult és kötelezett, akit csak vétség esetében kell a többi társ tag meghatalmazottjának tekinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents