Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 115 fentebb hivatkozott kötelező nyilatkozatra tekintettel és még annálfogva sem volt helye a hírlapi közzététel elrendelésének sem, mert a sérelmes kijelentéseket az alperes a kifejtettek szerint csak gondatlanságból és nem rosszhiszeműen, valamint csak bizalmas kezelésre szánt ajánlatban és nem a nagy nyilvánosságnak szánt vagy tágabbkörű elterjedésre alkalmas közlésben használta. 153. Ha a cséplőkészlet vevőjének főfoglalkozása bércséplés volt s mezőgazdasági munkával csak mellékesen foglalkozott, a 27,483/1901. K. M. sz. rendelet 6. §-ának intézkedései vele szemben nem alkalmazhatók. (Kúria 1932. jún. 2. P. VII. 8662/1930. sz.) Indokok: A felperes bércsépléssel már a vételügylet megkötése előtt is foglalkozván, tudatában volt egy cséplőkészlet vételének a jelentőségével s számot vethetett azzal, hogy a gép keresményéből és vagyona egyéb jövedelmeiből vételár és kamatfizetési kötelezettségeinek eleget tud-e tenni. Arról tehát, hogy az alperesek ügynökei az ő tudatlanságát, tapasztalatlanságát felhasználva vették volna reá a gép megrendelésére, nem lehet szó. De ellentmond a kizsákmányolási szándéknak az a ténykörülmény is, hogy a felperes fedezeti váltóit az alperes egyik ügynöke is aláírta, márpedig ez nem tehető fel róla, ha a kötezettség teljesítésének lehetetlenségéről már előre meg lett volna győződve. Az irányadó tényállás szerint a felperesnek a cséplőkészlet megrendelése alkalmával két hold mezőgazdasági ingatlana volt, de ez is az édesapja életfogytiglani haszonélvezeti jogával terhelve. Ő maga pedig a kisbirtokos apósa gazdaságában munkálkodott. De volt ugyanakkor még két másik cséplőkészlete is, amelyekkel a cséplési idényben bércsépléseket végzett. Ilyen körülmények között kétségtelen, hogy a felperes az alperestől vett cséplőkészletet nem abból a célból szerezte, hogy azzal a saját terményeit csépelje, hanem hogy bércsépléseket végezzen, s tekintettel arra, hogy az alperestől vett cséplőkészlettel együtt már három teljes cséplőfelszerelése volt, viszont a saját két hold ingatlanát édesapja haszonélvezte, az apósa gazdaságában pedig csak kisegítő munkát végzett, kétségtelen, hogy nála nem a kisbirtokosi, hanem a bércséplő vállalkozói foglalkozás volt a jelentősebb, a túlnyomó. Ha pedig főfoglalkozása a bércséplés volt s mezőgazdasági munkával csak mellékesen foglalkozott, az 1920 : XXV. tc. 1. §-a, illetve a 27,483/1901. K. M. rendelet 8*