Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 73 mert a biztosítási időszak, melyre a felek a biztosítási díjat mint egységet határozták meg, egy év volt és a kötvény tar­talma szerint az erre az időtartamra 526 pengőben megállapí­tott díj a kötvény átvételekor volt fizetendő, tehát a másod­rendű alperes csak az első negyedévi díjrészlet fizetésére is hívta fel a felperest és csak ennek nem fizetésével kapcsolat­ban jelentette is ki a szerződéshez való ragaszkodását, a díj egységénél fogva a fennforgó esetben az első negyedévi rész­let tekintetében eszközölt nyilatkozat az egész első évi idő­szak tekintetében hatályos. Ekként a biztosító az első év tartalma alatt, 1928. július 9-én bekövetkezett kárt a felperesnek megtéríteni köteles. Biztosítás. 63. Visszatérő biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén az életbiztosítási szerződés hatálytalanná válik akkor is, ha más — nem a perben szereplő — biztosított feleknek a biztosító a visszatérő díj fizetésére olyan nyug­tát szokott bemutatni, amelyben a díjnak az esedékesség­től számított 30 napon belül való megfizetését kéri. (Kúria 1931. ápr. 30.JP. VII. 7685/1930. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott, tehát itt is irányadó ténymegállapításán alapuló az az idevonat­kozó jogi álláspontja, hogy az első biztosítási időszakra esőnek semmiképpen nem minősíthető díjnak, amelynek megfizetésére a néhai biztosított magát írásban külön nem kötelezte, — ese­dékességkori (1929. augusztus 1.) pontos le nem fizetése jog­következményeképpen a perbeli biztosítási szerződés hatálya és ebből folyóan az alperesi biztosítónak kockázatviselési kötele­zettsége is megszűnt — a fellebbezési bíróság által idevonatko­zóan felhozott, a kir. Kúria által is helyesnek elfogadott és a már előzően P. VII. 2047/1930. sz. alatt hozott ítéletében is magáévá tett indokolásnál fogva, a törvény idevonatkozó rendelkezései és a törvényhozói akarat helyes értelmezésének megfelel ; a fel­peresnek idevonatkozó felülvizsgálati panaszai tehát alaptalanok. Ezt a korábbi indokolásbeli jogi álláspontját a szabatos­ság megfelelő kifejezéséül a kir. Kúria ezúttal csak annyiban módosítja, hogy az írásban külön nem kötelezett folytatólagos díjnak az esedékesség idején —a jelen esetben : 1929. augusztus 1-én — le nem fizetése jogkövetkezményeképpen a szóbanlevő biztosítási szerződés hatálya nem az ezt a napot megelőző biz-

Next

/
Thumbnails
Contents