Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

68 Hiteljogi Döntvénytár. Szolgálati szerződés. 60.7. Az alkalmazott elleni bűnvádi eljárás megszüntetése nem zárja el a polgári bíróságot, hogy az alkalmazott cselekményeit a büntetőbíróság határozatától eltérően bírálja el. — II. Visszaélés a munkaadó bizalmával; az üzlet érdekeinek veszélyeztetése. (Kúria 1931. ápr. 28. P. II. 227/1930. sz.) Indokok : A felperes ellen sikkasztás és hűtlen kezelés miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás jogerős megszüntetése nem zárhatta el a polgári bíróságot attól, hogy felperes cselekményeit a szolgálati jogviszonyból eredő magánjogi következmények szempontjából önálló vizsgálat tárgyává tegye és a büntetőbíróságnak kizárólag a büntetőjogi felelősség kérdésében hozott határozatától eltérően bírálja el. (P. H. T. 198.) Az 1884: XVII. tc. 94. § g) pontjában meghatározott azonnali hatályú elbocsátási oknak nem kelléke a munkaadó tényleges megkárosítása, hanem csak az, hogy az alkalmazott munkaadó bizalmával visszaélve, az üzlet érdekeit veszélyeztesse. Ennek fennforgását pedig a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül állapította meg. Ugyanis felperest munkaadója, az alperes r.-t. küldte ki a az érdekkörébe tartozó szappangyárhoz azzal a megbízással, hogy ott ellenőrzést gyakoroljon és alperes érdekeit megóvja és őt rendelkezési és — S. E. alperesi másik megbízottal vagy W. R. ottani igazgatóval együtt — utalványozási joggal ruházta fel. Ennek a bizalmi állásnak természetével ellentétben áll az, hogy a vállalat ellenőrzésére és munkaadója érdekeinek védelmére kirendelt megbízott az ellenőrzésére bízott vállalat pénztárából, hacsak ideiglenesen és a jövőbeli elszámolás reményében is, fellebbvalóinak tudta és engedélye nélkül a saját céljaira pénzt vegyen fel, áruraktárából pedig ugyancsak saját céljaira ingyen árukat vegyen ki és a banküzletéből — habár ideiglenesen — a saját céljaira pénzt utaltasson ki. Ez az eljárás kétségtelen visszaélés a munkaadó bizalmával és az üzlet érdekeit is veszélyezteti, mert ezzel a megbízott nemcsak hogy kiteszi a munkaadót a károsodás lehetőségének, hanem az alája rendelt és ellenőrzésére bízott gyári személyzetnek is rossz példát ad, A felperes pedig az 1923. évi szeptember havában a Szappangyár pénztárából a saját aláírásával ellátott bonokra 138,000, 50,000 és 400,000 koronát vett ki, továbbá a S. E. által aláírt két bónra magának további 200,000 korona fizettetett ki, ezenkívül