Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 49 kieszközölhetése végett szükséges iparengedélyt és helyhatósági bizonyítványt a felperesek tartoztak beszerezni és arravaló tekintettel, hogy az elsó'rendű alperes a pénzügyigazgatósági engedélynek a felperesek nevében való megszerzésére vállalkozott, ezeket a bizonyítványokat a vonatkozó pénzügyi rendeletekben megszabott határidőn belül az elsó'rendű alperes rendelkezésére bocsátani. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy miután a felperesek mulasztása miatt az elsőrendű alperes nem is jutott abba a helyzetbe, hogy — vállalt kötelezettségégéhez képest a szóbanlevő adóelengedést a felperesek nevében a pénzügyi szabályzatokban meghatározott időben kérelmezhesse — a felpereseknek a fényűzési adó megfizetése címén támasztott kárkövetelése jogszerű alappal nem bír. De alaptalan a felpereseknek a forgalmi engedély átírásának elmulasztására alapított kárkövetelésük elutasító ítéleti döntést támadó panaszuk is. Ugyanis a 142,909/1921. P. M. számú rendelet 4. § III. részének 1. pontja kimondja, hogy az államrendőrség csak akkor állíthatja ki a megszerző fél részére a személyszállító automobilra vonatkozó forgalmi engedélyt, ha az illető a fényűzési forgalmi adó befizetését igazoló állampénztári nyugtát vagy pedig a pénzügyigazgatóságnak az említett adó elengedését tanúsító bizonyítványát bemutatja, amely nyugtát, illetve bizonyítványt azután a forgalmi engedély kiadása alkalmával be kell vonni. Nyugdíj átértékelés részvénytársaságok egyesülése esetében. 44. Az 1926: XVI. te. 5. §-a az egyesült részvénytársaságok arányszámának miként való megállapítására nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha az egyesülés az arányszám megállapításában számottevő két mérleg készítésére irányadó időpontok után következett be. Ennélfogva, noha az alkalmazott nyugdíjáért a fennmaradó beolvasztó részvénytársaság az 1908: LVII. te. szabályai szerint felelős, a nyugdíjat nem feltétlenül a beolvasztó társaság arányszáma szerint kell átértékelni még akkor is, ha a beolvadt részvénytársaságnak arányszáma nem volt s így a bírói mérlegelésnek ettől eltérő szabályai nyernének alkalmazást, tekintve, hogy a beolvasztás ténye a beolvadt társaságnál szolgálatban állott alkalmazottaknak ott szerzett jogait az 5 beleegyezésük nélkül nem csorbíthatja. Hiteljogi Döntvénytár. XXIV. 4