Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 47 nem kereskedelmi jellegűek. —II. Magánjogi társaságban is felelnek a társaság tagjai valamelyik társtag tényeiért, ha az azt saját hatáskörében ynint a társaság többi tagjának megbízottja fejti ki. A felperes ingatlanközvetítő engedélyes a pert tisztességtelen verseny abbahagyására három alperes ellen indította. A panaszolt magatartást a perbe nem vont olyan személy fejtette ki, akinek saját nevére szóló ingatlanközvetítői engedélye volt, s akiről a felperes azt állította, hogy a másod- és harmadrendű alperessel kereskedelmi társasviszonyban áll. — A Kúria is hozzájárul ahhoz az állásponthoz, hogy ez a viszony magánjogi társasviszonynak minősítendő és a II. alatt tett kijelentés mellett a felperest az abbahagyásra vonatkozó kereseti kérelemmel a másod-, harmadrendű alperesekkel szemben elutasítja, mert nincsen megállapítva, hogy ezek tudtával vagy utasítására fejtette volna ki a társaságnak harmadik tagja a maga ténykedését. (Kúria 1930. dec. 3. P. IV. 5143/1929, sz.) Indokok : A felperes helyesen hivatkozik arra, hogy stb., mint a fejben I., mert a Tvt. annak 1. §-a értelmében általában az üzleti és nem csupán a kifejezetten kereskedelmi üzleti tisztességbe ütköző cselekményeket üldözi. De a fellebbezési bíróság nem is ebből a szempontból vizsgálta a vonatkozó közvetítői tevékenység kereskedelmi jellegét, hanem annak megállapítása végett, hogy ily közvetítő ipar folytatása kereskedőnek minősíti-e a közvetítőt s így alkalmazottjának vagy társának tevékenységéért való felelőssége a K. T. alapján bírálandó-e el? E részben pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az a megokolt állásfoglalása, hogy ily közvetítési üzlet folytatása a K. T. 259. § 7. p. értelmében nem minősíti az üzlettulajdonost kereskedővé. Ha tehát ez a viszony a fellebbezési bíróság helyes álláspontja szerint nem is minősíthető kereskedelmi társasviszonynak, a másod- és harmadrendű alperesek mégsem mentesülnek a P.-nak, mint üzlettársnak megállapított sérelmes magatartásából folyóan a Tvt. 23. § második bekezdésén alapuló anyagi felelősségük alól, mert magánjogi társaságban is felelnek stb., mint a fejben II. Adott esetben pedig P. mint az ingatlanosztálynak az iroda javára is működő intézője járt el, akinek másod- és harmadrendű alperesek részéről való megbízatása a fentemlített konkludens ténykörülményekből megnyugvással megállapítható. Az nem lévén tényként megállapítva, hogy a másod- és harmadrendű alperesek tudtával vagy utasítására fejtette volna ki P. a legsajátabb tényének jelentkező visszaélést, a másod•és harmadrendű alperesekkel szemben az abbanhagyásra irányuló kötelezésnek nincs helye.