Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. Ebbe az időbe, ha az áru hiányossága esetére a felek az áru kijavítására megállapodtak, beszámítandó a javítás­sal eltöltött idő is. A peresfelek traktorokra nézve úgy állapodtak meg, hogy a felperes feladó azok anyagának és szerkezetének jóságáért hathavi jótállást vállal úgy, hogy ez okból hasznavehetetlenné vált alkatrészeket kijavítja vagy újjal pótolja. A felperes ily alkatrészeket ismételve is kicserélt, éspedig a hathavi jótállási időn túl is. — A fent kijelentett álláspont megfelel a bírói gvakorlatnak, • _ • ^ ^ (Kúria 1930. okt, 23. P. VII. 2412/1930. sz.) Indokok : Olyan áruk vétele esetén stb., mint a fejben. Tekintettel arra, hogy a traktorok kipróbálása és haszná­lata csak szántási alkalmakkor válik lehetségessé, az utolsó javítás időpontjától a rendelkezésrebocsátásig eltelt idő nem tekinthető oly hosszúnak, hogy az alperes a rendelkezésrebocsá­tással elkésett volna. Hogy pedig a rendelkezésrebocsátás jogosan történt meg, arra nézve a fellebbezési bíróság itt is irányadóan azt állapította meg, hogy a két traktor a javítások ellenére is hasznavehetetlen s hogy ez a körülmény a traktorok anyaghibájára vezethető vissza. Minthogy pedig ezek szerint az alperes a kikötött feltéte­leknek meg nem felelő traktorokat jogosan bocsátotta rendel­kezésre s minthogy ekként a váltó kikötött ellenértékét nem kapta meg, a fellebbezési bíróság elutasító döntése megfelel az anyagi jognak. Vétel. 39. Hitelesnek, döntésre alapul alkalmasnak nem fogadható el olyan mintavétel, amely az ellenérdekű fél előzetes értesítése nélkül egyoldalúan, annak biztosítá­sára alkalmas intézkedések mellőzésével történik, hogy az az egészében át nem, tekinthető vagónszállítmányból vett átlagmintának tekinthető. Alperes magtermelő r.-t. a felperes földbirtokos által neki zsákokban vagonba berakott termeivényekbői egyoldalúan vett mintát s az áruval mindjárt rendelkezett úgy, hogy annak minősége utóbb sem volt ellenőrizhető. — A Kúria a címbeli álláspont alapján marasztalja az alperest, de a kiváló minőségre ígért felárat nem ítéli meg a felperesnek, mert a minőségi kifogás bizonvítatlanságából csak a szerződésszerű minőség állapítandó meg. (Kúria 1930. nov. 27. P. IV. 8236/1929. sz.) Indokok : I. A magánjog keretében tartozó jogviszonyok megítélése rendjén sem alakult ki a bírói gyakorlatban olyan jogszabály, amelynél fogva hitelesnek és döntésre alapulszolgá-

Next

/
Thumbnails
Contents