Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

32 Hitel jogi Döntvénytár. hogy a szindikátusi szerződés felbomlott, hogy a P. Szövetkező az alapítástól visszalépett és hogy a cégbíróság által meg­kívánt nagyobb alaptőkét a magánosok kezében levó' 40 drb részvénytől eltekintve már egészen az E. r.-t. szolgáltatta, mert a vállalat céljának és a megkezdett és változatlanul továbbfolytatott üzletnek azonossága mellett csak a dolog természetéből folyt, hogy a bíróság által kevésnek talált alap­tőke pótlására új alapítási tervezetet és aláírási ívet kellett készíteni és új tőkeforrásokról kellett gondoskodni, és a bíróság kifogása által a cégszöveget is meg kellett változtatni, a nélkül azonban, hogy ez a vállalat tárgyán, célján és jellegén módo­sítást idézett volna elő. Márpedig a megalakult társaságnak az eredetileg tervezett társasággal való azonosságát a most említett tényezőknek azonossága, nem pedig az alapító szemé­lyek azonossága állapítja meg. II—VlII.-rendű alperesek az utóbb végleg megalakult és bejegyzett részvénytársaság nevében jártak el tehát akkor, midőn felperest vezérigazgatóvá kinevezték ; akként felelősségük csak akkor állhatna elő, ha a r.-t. bejegyzése és kihirdetése után az ő jogi cselekményeiket magáévá nem tette volna. I.-rendű alperes azonban a szóval is előadott 38. sorszámú előkészítő iratában kijelentette, hogy igazgatóinak, illetőleg a képviseletében eljártaknak mindennemű ténykedéseiért a fele­lősséget vállalja és nekik a felmentvényt megadja. Ezzel a perbeli nyilatkozatával pedig mindenesetre magára vállalta a bejegyzése előtt működött igazgatóság által felperessel kötött ügyletet, miből folyik, hogy ebből az alkalmazásból folyólag a felperessel szemben egyedül az I.-rendű alperes r.-t., nem pedig II—VlII.-rendű alperesek váltak felelőssé. Felperes ugyan azt vitatta, hogy a per során tett ez a kijelentés a r.-t. felhatalmazása nélkül és az ő jogainak ki­játszására tétetett. Ez az álláspontja azonban nem fogadható el, mert alperes új igazgatósága — felperestől és III. és VlII.-rendű alperesektől, valamint C. Henriktől eltekintve — ugyanazon személyekből állott, mint az először kinevezett igaz­gatóság és így ezeknek tudomással kellett bírniok az 1925. évi május hó 26-án és augusztus 7-én tartott igazgatósági ülésekről és így a vállalat fo ytonosságából következik, hogy alperes nemcsak perbeli kijelentésével, hanem a végleges megalakulása előtt és után tanúsított magatartásával is jóváhagyta a be­jegyzés és közzététel előtt nevében eljárt alperesek ténykedéseit. Ebből pedig következik, hogy II—VIII.-rendű alperesek­kel szemben a kereset elutasítása az anyagi jognak megfelel és felperes felülvizsgálati panasza nem helytálló.

Next

/
Thumbnails
Contents