Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 11 alperesnek más részvénytársasággal szemben fennálló nagy követelése behajthatatlan, sőt az igazgatóság tagjai már a hitelnek azon r.-t. részére nyújtásakor tudták, hogy utóbbi tartozásai meghaladják cselekvőségeit, mégis a mérleg nyereséget mutat ki. A megállapított tényállás szerint a közgyűlés alkalmával sem a részvényesek, sem az igazgatóság nem bírtak tudomással arról, hogy az adós r.-t. vagyoni helyzete annyira súlyos, hogy az alperes rejtett tartalékai nem fedezik azt az összeget, amelyet követeléséből egyébként kellő gondosság mellett le kellett volna írnia; az adós r.-t. mérlege csak a megtámadott mérleghatározat keletkezése után állapíttatott meg. A fellebbezési bíróság ezen az alapon arra a következtetésre jutott, hogy az alperes egyfelől nem tudhatott a mérleg megállapításakor az adós válságos vagyoni helyzetéről, másfelől, hogy latens tartalékaira tekintettel nem járt el rosszhiszeműen akkor, amikor követelését leírás nélkül vette fel abba, s a felperes által indítványozott szakértői bizonyítást nem rendelte el, mert ezzel nem nyerhetne bizonyítást, hogy a közgyűlésen résztvett részvényesek vagy akár csak az igazgatóság tudta volna, hogy az adós részvénytársaság részvényei értéktelenek és hogy a vele szemben fennálló követelésből behajthatatlanság okából 60 °/o leírandó ; a bizonyítás elrendelésére az sem ok, hogy az adós részvénytársaság utóbb fizetésképtelen lett. — A Kúria ehhez az állásponthoz hozzájárul. II. A felperes a közgyűlési határozatokat azon az alapon is megtámadja, hogy a közgyűlésen szavazott részvényesek 1200 részvénnyel kevesebbet képviseltek. — A Kúria a címbeli álláspont alapján magában ebben nem lát megtámadási okot. Ugyanazon közgyűlés kimondta a részvénytársaság felszámolását is. A fellebbezési bíróság a határozatot megsemmisíti azon az alapon, hogy a közgyűlésen az tűnt ki, hogy a társaság vagyona a tartozásokat nem fedezi. A Kúria ehhez nem járul hozzá, de hozzájárul a címbeli álláspont kijelentése mellett a fellebbezési bíróság ítéletének a felperest arra vonatkozó keresete elutasító részéhez, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a felmentést megadta annak a közgyűlésen való megállapítása ellenére, hogy az igazgatóság a könyvek vezetéséről nem gondoskodott. I. (Kúria 1980. dec. 18. P. IV. 6195/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság állásfoglalása ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati panaszok nem alaposak. Alaptalan az általa indítványozott szakértői bizonyítás mellőzése miatt emelt panasza is. II. (Kúria 1980. dec. 16. P. IV. 5904/1929. sz.) Indokok : Nem helytálló a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés az is, hogy a közgyűlésen szavazati jogot gyakorlók a jegyzőkönyvben feltüntetett számú részvényt képviseltek'-e. A felperes ugyanis azzal az állításával, hogy a közgyűlésen szavazók nem mint a jegyzőkönyv feltünteti: 4937 részvényt, hanem ennél 1200-zal kevesebbet képviseltek, lényegében azt panaszolta, hogy a megtámadott határozat meghozatalában