Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

12 Hiteljogi Döntvénytár. olyanok is résztvettek, akik nem voltak részvényesek, márpedig az ily értelmű megtámadás a határozat érdemére, nem pedig alakszerűségére vonatkozik. Mégis helyesen utasította el a felebbezési bíróság a felperesnek ezirányú megtámadási keresetét. A felperes ugyanis nem állította, hogy a közgyűlésen tényleg megjelent részvényesek és az általuk képviselt részvények számbavételével a közgyűlés nem lett volna határozatképes és hogy figyelemmel a határozat egyhangúságára s nem kifogásolt részvényesek szavazatával az érvényes határozathoz megkívánt többség nem éretett volna el. Ilyen körülmények között pedig a közgyűlési határozat megtámadására nincs ok. Nem helytálló a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja sem, hogy a közgyűlésnek a részvénytársaság felszámolását kimondó határozata megsemmisítendő abban az esetben, ha a közgyűlésen az tűnt ki, hogy a társaság vagyona a tartozásokat nem fedezik. A K. T. 187. §-ának második bekezdése ugyanis nem a közgyűlésnek, hanem az igazgatóságnak teszi kötelességévé annak a körülménynek csó'dnyitás végett az illetékes törvényszékhez való bejelentését, hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi. Viszont sem törvény, sem az alapszabály nem kötelezi a közgyűlést arra, hogy az említett esetben az.igazgatóságot a csó'd kérésére utasítsa. Nincs tehát törvényes indok annak a közgyűlési határozatnak a megsemmisítésére, amely csupán a társaság felosztásának kimondását, nem pedig a csőd kérését tartalmazza, habár a közgyűlés megállapítása szerint a részvénytársaság vagyona a tartozásokat nem is fedezi. Végül helyesen utasította el a fellebbezési bíróság a felperest arra a megtámadási okra fektetett keresetével is, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a felmentést megadta, annak a közgyűlésen történt megállapítása dacára, hogy az igazgatóság könyvek vezetéséről nem gondoskodott. A felmentés megadása ugyanis, amely egyéb károsultaknak az igazgatóság tagjai ellen a K. T. 189. §-a alapján, a felügyelőbizottság tagjai ellen pedig a K. T. 196. §-a alapján érvényesíthető kártérítési igényét egyáltalában nem szünteti meg, a közgyűlésnek olyan joga, amelyet belátása szerint gyakorolhat. Habár tehát a részvénytársaság a K. T. 25. §-ánál fogva könyveket vezetni, az igazgatóság pedig a K. T. 198. §-a értelmében a könyvek rendes vezetéséről gondoskodni tartozik : sem a törvényben, sem az alapszabályokban nincs olyan rendelkezés, amely szerint a közgyűlés a felmentést megtagadni volna köteles, ha az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai terhére e téren mulasztást észlel, vagyis a közgyűlés elhatározási szabadsága — a fent említett kártérítési igények érintése nél-