Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

i ! i •2 Hiteljogi Döntvénytár. állást szabályszerűen nem tisztázta, a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta. Szolgálati szerződés. 2. Az egyévi próbaidőre kötött szolgálati szerződés a próbaidő leghosszabb tartama lejártától kezdve határo­zatlan időtartamú szerződésnek tekintendő. Külföldi honos alkalmazott részére a munkavállalati engedélyt a munka­adó tartozik kérni. 80 munkás és 5 tisztviselő mellett textilgyár nem sorozható a nagyüzemek közé. Ha az alkal­mazott tudatosan és rosszhiszeműen meghiusítja az el­bocsátólevél kézbesítését, az a megkísérlett kézbesítéskor kézbesítettnek tekintendő. Ha a tömeggondnok a perbe belépve az addigi védekezést magáévá tette, az összes per­költségek tömegtartozásnak minősülnek. Gyárigazgató perel munkaadó ellen, aki egyévi próbaidőre alkalmazta, utóbb a felperes munkavállalási engedélyének meg nem hosszabbítása miatt rögtöni hatállyal elbocsátotta. — A Kúria a próbaidő kéthavi leghosszabb tartamának lejártától kezdve a szolgálati szerződést határozatlan időtartamra kötöttnek tekinti s az említett tényt rögtöni elbocsátási okul nem ismeri el s a másodbírósági ítélet megváltoztatásával a munkaadót marasztalja. (Kúria 1930. szept. 25. P. II. 1117/1930. sz.) Indokok: A szerződés szavai közönséges értelmükben veendők (K. T. 266. § 1. bek.) és azoknak oly jelentőséget kell tulajdonítani, amit azoknak az életfelfog fennforgó körül­mények józan méltatása mellett tulajdonít. Valamely okirat értelmezésénél továbbá nem lehet feltenni, hogy a felek valamely kifejezést minden jelentőség és tartalom nélkül vettek bele a szerződésbe. A «Probejahr», vagyis próbaév kifejezés alatt pedig a rendes életfelfogás egy évig tartó próbaidőt ért. Az idé­zett kifejezésnek ezen közönséges értelmével szemben alperes a per során bizonyítani még csak meg sem kísérletté, hogy ennek a kifejezésnek a szerződéskötéskor a szerződő felek valamely el­térő, más értelmet tulajdonítottak volna. De amennyiben a felek 1928. évi március hó 31-ig terjedőleg határozott időtartamú szol­gálati szerződést kívántak kötni, úgy a «Probejahr» kitétel tel­jesen felesleges és értelmetlen volt ; míg a fentebbi értelmezés szerint az 1928. évi március hó 31-i határnap az egyévi próbaidő lejárta napjának naptárszerű megjelölése. Az egyévi próbaidő kikötése azonban az 1910/1920. M. E. számú rendelet 5. és 23. §-ainál fogva érvénytelen és így a szolgá-

Next

/
Thumbnails
Contents