Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

136 Hiteljogi Döntvénytár. lan tehát felperesnek az a felülvizsgálati álláspontja, hogy a részvényvételi szerződés semmis, ami miatt annak a részvénytársaság alapításával a felek akarata szerint fennálló kapcsolatára tekintettel érvénytelennek kellene tekinteni a háztulajdonjogának nem készpénzbeli betétként a részvénytársaságra átruházását is. Belföldi ingatlannak belföldön magyar pénzért való vételénél a magyar pénz belföldi vásárlóerejének van gazdasági jelentősége, nem pedig annak, hogy milyen a magyar pénz külföldi értékelése. Nem lehet tehát a szóbanlévő elidegenítésnél lényegesnek elismerni felperesnek állítólagos tévedését a magyar pénz külföldi értékelésében, mert semmi adat sem mutatja, mintha a felek arra a szerződéskötésnél kivételesen mégis súlyt helyeztek volna. Azt pedig, hogy a magyar pénz belföldi vásárlóképessége felől is tévedésben lett volna a felperes 1920. februárjában, mikor a háznak megfelelő részvényeit 1.900,000 koronáért eladta, kizártnak mutatkozik annálfogva is, mert úgy a felperes, mint tulajdonostársa ügyvédek, tehát jogilag és gazdaságilag jártas személyek, és mert állítólagos tévedésüket több mint nyolc évig nem is érvényesítették. Nem támadhatja meg tehát sikerrel a felperes értéktévedés címén a házelidegenítést annak a részvényeladással kapcsolata mellett sem. A kifejtettekhez képest jogszabálysértés nélkül utasította el a fellebbezési bíróság felperest az ingatlan elidegenítő szerződés érvénytelenítése iránt az alperesi részvénytársaság ellen indított keresetével. Az 1928 : XII. te. 125. csak belföldi pénznemben meghatározott pénztartozásra alkalmazható. (Kúria 1931. szept. 30. P. VII. 1971/1931. sz.) Indokok : A felek ügyében eljárt választott bíróság az alpereseket részint magyar koronákban, részint román leuban meghatározott összegek fizetésére kötelezte. A felperes felülvizsgálati kérelme tárgyában azt a kérdést kell eldönteni, vájjon követelheti-e a felperes a román pénz romlása következtében keletkezett értékkülönbözet megtérítését a másodrendű alperestől azon az alapon, hogy a másodrendű alperes a teljesítésre kitűzött határidőnek 1924. évi március 20-án történt lejárata után 1926. évi február 26-án fizetett, amely időközben a román leu jelentékeny értékveszteséget szenvedett. Az a tény, hogy a P. M. és I. E.-T., amely cégtől a felperes.