Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hileljogi Döntvénytár. 137 engedmény útján szerezte meg a választottbíróság előtt perelt követelését, jelenleg Romániához átcsatolt területen székel, a hazai jog alkalmazását nem teszi kérdésessé, mert annak folytán, hogy a választottbíróság előtt magyar kereskedelmi társaságok állottak perben, nem férhet kétség ahhoz, hogy a választottbíróság ítéletének meghozatalát követő fizetési késedelemből származtatott és így az eredeti jogviszonytól független jelen perbeli igény elbírálására minden nemzetközi vonatkozástól menten a magyar jog az irányadó. Ennek megállapítása mellett a fellebbezési bíróság a magyar hitelezőnek magyar adós ellen idegen pénznemben fennálló követelésének át értékelhetőségét illetően helyesen indult ki abból a jogi szempontból, hogy a pénztartozások átértékelhet őségének eseteit szabályozó 1928. évi XII. tc. csak a koron a ért ékben vagy forgalomban már nem levő valamely más belföldi pénznemben meghatározott magánjogi pénztartozásokra alkalmazható, amiből folyóan pedig a fellebbezési bíróság helyesen következtette, hogy a felperesnek román pénznemben meghatározott követelése e törvény alapján átértékelés tárgya nem lehet. Jogszabály ugyan, hogy az adós késedelmes fizetése esetében a hitelező kártérítést követelhet, ha az adós a késedelemben nyilvánuló vétkességével a hitelezőnek az anyagi jogszabályok szerint megtérítendő valamely kárt okozott. Ily kártérítés megítélésére azonban a felperes saját tényelőadása sem nyújt alapot, mert a fizetésül szolgáló idegen valutának a fizetési késedelem idejében az adós tényétől függetlenül bekövetkezett értékvesztesége, amiből a felperes kárát származtatja, a pénz értékváltozásával járó esélyek következménye, erre pedig egyedül az átértékelés szempontjai irányadók. Átértékelésnek azonban az adott körülmények között a fentebb kifejtettek értelmében helye nem lehet. = A javaslat min. ind. szerint : «külföldi valutában kifejezett pénztartozások szabályozása nem tartozik a javaslat feladatkörébe*. Átértékelhető a külföldi pénznemben megszabott pénztartozás, ha 1924. július 1-ét megelőző időben koronatartozássá átfordult. Kényszeregyesség. — Valutatartozás. 126. /. A kény szer egy ességi eljárásban kötött egyesség joghatálya a közkereseti társaságnak csak azokra a tagjaira terjed ki, akik az eljárást a maguk személyében is kérték. —II. A cseh koronában kifejezett tartozást a fizetés idejének árfolyamán kell pengőértékre átszámítani. (Kúria 1931. okt. 1. P. IV. 1690/1931. sz.)