Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Hiteljogi Döntvénytár. 99 tási díjat, amikor a megtámadhatóság alapjáról már tudotL (Kúria 1931. jún. 25. P. VII. 1799/1931. sz.) = Ugyanígy a kir. Kúria 1900. szept. 27-én 699/1900. sz. a. (Dt. 3. f. 19. 56. o.) A K. T. 263. §-a 91. nem zárja ki annak a szabálynak az alkalmazását, hogy iparhatósági engedély nélkül folytatott pénzkölcsönt közvetítő ügynökösködésböl közvetítői díjkövetelést érvényesíteni nem lehet. (Kúria 1931. jún. 26. P. VII. 1951/1931 sz.) Indokok : Helyes ugyan a felperesnek az az álláspontja, hogy a K T. 263. §-a ma is érvényben levő jogszabályt tartalmaz, de viszont az is kétségtelen, hogy ez a § az 1922 : XII. tc. 34. és 127. §-ában foglalt rendelkezésből folyó annak a szabálynak az alkalmazását, hogy iparhatósági engedély nélkül folytatott pénzkölcsönt közvetítő ügynökösködésböl közvetítői díj iránti követelést érvényesíteni nem lehet, helyes értelmezés szerint ki nem zárja. A K. T. 263. §-ának helyes értelme ugyanis az, hogy a kereskedelmi ügyletek érvényessége kérdésében az ipartörvény vagy más törvény tiltó rendelkezéseivel szemben csak azokkal való vonatkozásban állít fel kivételt, akik hivataluknál vagy állásuknál fogva nem foglalkozhatnak kereskedelmi ügyletekkel. Csak ezek személyével való vonatkozásban mondja ki a törvény, hogy az a körülmény, hogy ezek iparrendészeti vagy más okból kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatnak, az általuk kötött kereskedelmi ügyletek érvényességét nem érinti. Ily személyi korlátozásokra maga az 1872 : VIII. tc. 26. §-a is utal, amidőn kimondja, hogy a törvények azon rendeletei, melyek a papokat, szerzeteseket, katonákat, bírákat, közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák, érintetlenül maradnak. Támogatja ennek az értelmezésnek helyességét a K. T. tervezetéhez készült indokolás, mely szerint a tervezet 273. §-ában (a későbbi törvény 263. §-a) foglalt határozatok azokra vonatkoznak, akik akár a K. T.-nél, akár állásuknál vagy hivataluknál fogva, akár más ok miatt kereskedelmi ügyletek megkötésére feljogosítottaknak nem tekinthetők s kiknek e személyes minősége a kereskedelmi ügyletek érvényességére befolyással nincs. Eámutat az indokolás, hogy a forgalom bizton7*