Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Hiteljogi Döntvénytár. 85 tén'ó tudomásszerzés után nyomban érvényesíti is, ha a kifogásolt cselekménynek az üzlet érdekeit veszélyeztető hatásai már elenyésztek. A felperes alkalmazott saját építkezésének bádogos munkáit munkaadójának az alperesnek anyagával és munkásaival végeztette el, annak megkérdezése nélkül. Alperest ezt kilenc évvel később megtudván, felperest rögtöni hatállyal elbocsátja. — A Kúria megítéli az alkalmazott felmondási időre járó fizetését. (Kúr.a 1931 ^ p n 707/lm sz ) Indokok : A munkaadó a tudomására jutott elbocsátási okokat az alkalmazottá] azonnal közölni tartozik, és az a körülmény, hogy az elbocsátásra jogosító tények nem azok elkövetésekor, hanem utóbb jutottak tudomására, a tudomásszerzés után azonnal gyakorolt elbocsátás jogától őt meg nem fosztja. Ez a szabály azonban a dolog természeténél fogva csak arra az esetre áll, ha az elbocsátási ok oly idó'ben jutott a munkaadó tudomására, amikor a bizalommai való visszaélésnek az üzlet érdekeit veszélyeztető hatása még érezhető érdeksérelmet jelent. Ez pedig nem forog fenn az adott esetben, mert a felperes a terhére rótt azt a tényt, hogy az 1919. évben saját építkezésének bádogos munkáit alperes munkásaival és anyagával a munkaidő alatt végeztette, oly régen követte el, hogy annak az üzlet érdekeit veszélyeztető hatásai már régen elenyésztek, s az alperes üzleti érdekeit már e cselekmény által veszélyeztetettnek nem tekinthette. Nem is volna méltányos, ha az alkalmazottat, ki régen elkövetett hibáját későbbi kifogástalan szolgálatával már jóvátette, az utóbb kiderült ezért a régi hibájáért 9 év múlva is el lehetne a szolgálatból bocsájtani. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn nem bocsátkozott alperes erre vonatkozó tényállításának a bizonyításába, mert ezt 1928. évi szeptember hó 28-án az alperes már elbocsájtási okul nem érvényesíthette. = A döntés nem aggálytalan. A felperesnek az alperes által kifogásolt cselekménye u. i. egyfelől kimeríti az ipartörvény 94. § a) pontjában meghatározott elbocsátási okot, másfelől nézetünk szerint nem lényeges az, ha az évekkel ezelőtt elkövetett cselekmény ma már nem veszélyezteti alperes üzleti érdekeit. Az alperes megkárosítása utóbbi tulajdonát képező anyagok jogosulatlan felhasználásával bekövetkezett s a bizalom megingásában jelentkező hatása nem enyészhetett el, mert hiszen az anyagok értékét felperes elvonta az alperes vagyonából s hogy azt visszatérítette volna, megállapítva nincs. De nem is lehet a feltétlen bizalmon alapuló szolgálati jogviszonyban megkívánni a munkaadótól azt, hogy a szolgálati viszonyt fenntartsa olyan alkalmazottal, akinek hűtlensége — habár évek múlva — tudomására jutott. Sok valószínűség van különben is abban, hogy aki egyszer hűtlenséget követ el, az más alkalommal sem riad ettől vissza. Hogy a munkaadó ezt esetleg nem tudja meg, az az alkalmazott e részbeli óvatos körültekintésének lehet a következménye, ez pedig nem enyhíti a magatartás jogellenességét. S. S.
